Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Big (the real) Creative Commons License 2003-11-12 00:04:14 4321

tele van az ország nemzetidegen magyar állampolgárokkal, akiknek semmit nem jelent a Himnusz és a Nemzeti Lobogó...
Előzmény:
VIOLA_ Creative Commons License 2003-11-11 23:57:39 4320
Döbbenettel fogadtam a minap egy tudósítás első sorait, ami eredetileg az egyik EL-meccsünk beszámolója néven futott. Habár első olvasatra mint a dologban érintett megvolt a véleményem a leírtakról, egyúttal az aláírást is látva egy korábbi ismeretség okán nem emeltem szót a cikk tartalma miatt semmilyen fórumon, sőt egyáltalán. Meg azt is vallom, hogy csak kellő alappal a birtokunkban minősítsünk, ne dobálózzunk csupán azért, mert lehet és megtehetjük. Ez a szitu azonban szerintem nem kíván halasztást, ezt az ügyet szvsz mihamarabb tisztázni kellene ahelyett, hogy a későbbiekben csak ez folyjon a csapból, éppen a kellő alap hiánya okán. Ergo neki sem lehet érdeke, hogy amúgy ötszázötven hibátlanul leadott beszámoló és kétszázharminc elismert kommentár után valakik amiatt fúrják, mert anno egy ízben esetleg félreértették a valós mondanivalóját.
A szerzőt, sőt, magát az újságot sem nevesíteném /aki akar, úgyis rátalál/. Forrást adok, akinek kell, először próbáljuk meg enélkül.
Tehát. Mindenféle hozzáfűzött gondolatot nélkülözve hozom fel a kényes témát. Egy bármilyen publicista - legyen Béla, a helyi lap tudósítója - joggal kritizál-e szurkolókat a számára adott terjedelem első részében amiatt, mert esetleg azok nem Pavarotti leszármazottjai, kezdheti-e a meccsbeszámolóját a magyar csapatok nemzetközi fellépéseit megelőzően valamirevaló közönségnél jó ideje elénekelt, a lelátóról felhangzó Himnusz dallamának minőségi, nyílt kifogásolásával? Gyorsan hozzátéve ugyanitt, hogy ő természetesen nem énekli a szent sorokat; egy, a csarnokot megtöltő közönséghez mérten sajnos valóban kis rétegről ír megjegyzést, és ezáltal esetleg szól bántólag ezen keresztül, akik ezt ténylegesen felvállalják. Őszintén szólva eddig nem arra figyeltem/ünk, hogy nevezett négyezredmagával felállt-e a székéből a dallam hallatán - hisz mégiscsak meghallotta -, ám most nem is ez számít. A lényeg esetünkben annak megválaszolása, hogy etikus-e a megfogalmazott kritika úgy, ahogy őt azt tette, illetve akármilyen úton? A jobbítás szándéka vezérelte-e őt vagy sem?
Itt sok kényes témán túlestünk már. Ebben a dologban többekkel a valódi választ keresem - ami megerősít vagy esetleg elbizonytalanít - egy, és talán bátran fogalmazhatunk így: nemzeti ügyben, valamint hogy máskor ne fordulhasson elő ilyesmi, legalább házon belül ne.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!