|
|
|
|
 |
mezoor
 2003-11-05 09:32:27
|
18
|
A fényvisszaverő torokfoltok fajonként is különböznek, ami segíthet felismerni a természetben élő madár fiókáit. Ennek, véleményem szerint, akkor van első sorban jelentősége, ha a madárnak van fészekparazitája.
A fogságban szaporított madarak gén állományából, azért veszhet ki ez a tulajdonság, mert nem kell megküzdeniük a minden napi létért. Bár ezt az elméletet nem támasztottam még semmiféle gyakorlati tapasztalattal alá. Ha különféle fajok torokfoltos fiókáit keltetnénk egy fészekbe és a szülő csak a sajátját eteti, vagy "belezavarodna" a látványba(:-)), akkor jó az elmélet. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Tibbe
2003-11-03 13:30:11
|
15
|
A díszpintyek torokfoltjai
A díszpintyek fiókáinak sajátságos torokfoltjairól több hazai szerző is megemlékezik (Siroki Zoltán: Díszmadarak a lakásban, Vargha Béla: Szövőpintyek, díszpintyek). Egyöntetű, az említett szerzők által kifejtett vélemény szerint e foltok funkciója az lenne, hogy fényvisszaverő tulajdonságuk révén segítsék a zárt térben, tehát sötétben vagy kevés fényben a fiókák táplálását nyilvánvalóan azáltal, hogy segítségükkel a szülő könnyebben megtalálja a fióka nyitott csőrét.
Ez a magyarázat valószínűnek tűnik, biológiai célszerűsége nyilvánvaló. A jelenségről Siroki könyvében (1976-os kiadás, 59. old.) csak díszpintyek (asztrildok és amandinák) fiókáival kapcsolatban esik szó, a szövőmadarak és pintyek esetében nem. Vargha azonban az "egyes szövőpinty fiókákról" ír (1984-es kiadás, 27. old.), amikor a jelenségről megemlékezik. (dr. Vargha Béla a díszpintyeket nevezi szövőpintyeknek. Nem tévesztendők össze a szövőmadarakkal! VD.)
Akár mi legyen is a rendszertani háttér, a torokfoltok fentiekben leírt feltételezett funkciója legalábbis kérdésessé válik, ha nincs meg minden, zárt helyen, félig, vagy kevésbé nyílt odúban költő madárnál, ahol tehát a kevés fény ezt a szükséges segítséget indokolttá teszi a fiókák etetésénél.
Hogyan oldja ezt meg a számos más, szintén odúban költő madárfaj, pl. a papagájok? Az is lehet természetesen, hogy az evolúció nem minden faj esetében működött ebben az irányban. Még a díszpintyek családján belül is nyilvánvalók a különbségek. Ezt mutatom be írásomban a két leggyakrabban tartott díszpinty, a zebrapinty és a japáni sirályka mintegy kéthetes fiókái kapcsán.
A zebrapinty torokfoltjai szembetűnőek. Mivel feltételezhető, hogy a fehér szülők esetében a torokfoltok esetleg a pigmenthiány miatt nem látszanak, érdemesnek látszott "normál" színű sirályka fiókán is ellenőrizni a torokfoltok jelenlétét. A sötét színű tojó és világosbarna hím fiókái látszanak ugyancsak torokfolt nélkül. Biztosan állítható tehát, hogy a torokfoltok a japán sirályka esetében hiányoznak. Ez azonban nyilvánvalóan nem gátolja őket a közismerten kiváló fiókanevelésben.
szöveg: Dr. Molnár Márk
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
