Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2003-10-31 12:50:37 64
> Írtam egy hosszú választ az alábbi hozzászólásodra, de a szerver megette.

Kedves Kiss Ádám és akinek még "megette"!

Kicsit off, de lehet, hogy nagyon hasznos annak, aki hasonló helyzetbe került.

Szóval velem is előfordult ez már többször, s nemcsak ebben a fórumban, így megvizsgáltam a körülményeket, s az alábbiakra jöttem rá, s lehet, hogy másokkal is így történt.

Hosszú válaszírás esetén én megszakítom a hálózati kapcsolatot, hogy ne pörgesse a telefonszámlát. Ekkor néha előfordul, hogy előtte leolvastam a drótpostámat is és az Outlook a válaszírás közben, negyedóránként a hálóra akar kapcsolódni frissítés miatt, amit leállítok.
A válaszírás után ekkor nem reagál az OK gomb, de van mikor Outlook nélkül is, így Frissítés gombbal tudok továbblépni és ekkor "eszi" meg a beírt adatokat a szerver.
Ez ellen a beírt szöveg teljes Másolás-ával, majd a "megevés" utáni Beillesztés-sel lehet védekezni. Illetve a választ más szövegszerkesztővel összeállítani és átmásolni.

(Ezt a választ is így írtam.)

Üdv: Onogur

LvT Creative Commons License 2003-10-31 10:31:12 58
Kedves Kis Ádám!

Elérkezett az a pillanat, amikor a vitánkban már az objektív mozzanatok a háttérbe szorultak, mit lehet erre a mondatra, hogy "De igenis az, sőt." reagálnom mást, mint Hitler nem volt álszent, nagyon is őszintén élő ember volt; viszont szentnek nem nevezném. (Más oldalról megközelítve: ezek szerint a Szent Korona is őszintén él?)

A nyelvérzékedről tett megjegyzésed ellenében én is felhozhatnám az, hogy ilyen nekem is van ám; mert lekérdezésed szignifikáns eredményt nem hozott, így nem is támogathat. Számot nem elítettél: 3 "víz zuhog" van az MNSz.-ben. Ha ez igaz, akkor a magyarban a víz nem is zuhog, hanem valami harmadik dolgot tesz, a MNSz.-ben ui. 17472-szer fordul elő a víz szó; egy valóban gyakori ige sokkal többször állna egy ilyen gyakori szóval. De ugyanakkor megnéztem, a víz az MNSz.-ben egyszer , holott kétség kívül szokott volt síni, ha már egyszer olyan vízneveink keletkeztek, mint a Sió. Nincs találat a víz+zúg-ra sem, holott a vízesések egyik fajtáját máig zúgó-nak nevezzük, és ez a igével ellentétben mégcsak nemis archaizálódott.

Ha pedig a nyárspolgár elemzése sért, akkor a Duden szerzőit keresd meg, mert ezt ők írják a német Spießbürger szóról. Ezek szerint nekem van igazam, mert én ezt állítottam: "És szerintem ami ezzel kapcsolatban elmondható a magyarról, az elmondható a németről is." És íme, a német etimológiára is azt mondod, hogy nem levezetés...

> Az álarc, amely azért meglehetősen hasonló alakulat, 1550-ből van először adatolva

Olvassunk csak vissza engem: azt írtam, "nem volt szokásban", amely nem zárja ki sporadikus előfordulását. A nyelvújítás során sokszor élesztettek fel improduktív elemeket, melyek enélkül a mesterséges beavatkozás nélkül periférikus képződmények maradtak volna: ilyen volt az ál- is, amely a német Schein- előtag tükörfordítására lett feltámasztva. De nem cserélendő fel ao ok és az okozat: éppen a kalkok tömege teremtette meg mára a "magyarosságát" (ha van ilyen, mert a magyaros dolog továbbra is a képzés lenne: nem a szóösszetétel).

A magam részéről ezt a vitaszálat az első mondatomban említettek miatt lezárom.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2003-10-30 21:12:16 57
Kedves LvT!
Írtam egy hosszú választ az alábbi hozzászólásodra, de a szerver megette. Nincs kedvem megismételni, ezért rövidítem.

1. Megnéztem a nemzeti szövegtárban, és a történeti szövegtárban, hány pálda van a víz+esik, illetve esik+víz kollokációra. Eredmény: MNSz 0, történet: 1, de ott sem a közvetlen értelemben (úgy esik, hogy...). Ezzel szemben a zuhog+víz-re van néhány példa. Maradjunk annyiban, hogy ezesetben az én nyelvérzékem működött: a víz+esés=vízesés, ami kalk, és ezt a kollokációyt a magyar nyelv nem használja máshol.

2. A nyárspolgár elemzése kicsit sértő. És eredménytelen. Illetve engem igazol: meg,agyarázni meg lehet, a magyarból levezetni nem.

3. Álszent ügyben egyszerűen tévedtél. Az álarc, amely azért meglehetősen hasonló alakuléat, 1550-ből van először adatolva. A mási tévedésed az az állítás: "a magyarban az őszintén élő ember nem szent". De igenis az, sőt.

Kis Ádám

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2003-10-30 14:03:43 56
Kedves Kis Ádám!

> Erre gondoltam példának a vízesést, mert a magyarban a víz nem esik, hanem (le)zuhog (v.ö. zuhatag).

Ilyen érvrendszerrel az álszent szó is padlóra küldhető, hiszen a magyarban az őszintén élő ember nem szent. Ugyanakkor az álszent szó megalkotása előtt a magyarban nem volt szokásban az ál- ilyen használatban, a nyelvújítási kalkok tömege tette mára őket számodra ismerőssé.

Továbbá én látom be, hogy a magyarban az esik és a zuhog szemben állnának egymással: rokonértelműek, melyek érzelmileg, intenzitást tekintve eltérően színezettek. Ebben a kontextusban az esik semleges, tehát sokkal alkalmasabb egy semleges fogalom képzésére, mint a zuhog. Ugyanakkor a nyáron jártam a Plitvicei-tavaknál, mely során megismerkedtem a horvát nyelv változatos vízesésformákat illető kifejezéseivel: náluk is tud esni is, zuhogni is. A szinonímák a nyelven belül nem zárják ki egymást.

> Ugyanakkor csak azt kellene tükörfordításnak tekinteni, ahol az új szó kialakításában megjelenő asszociáció az adott nyeévben nem ment volna végbe.

De az továbbra is megválaszolatlan marad, hogyha egy 6500 elemű mintában csak két egymás melletti elem rendelkezik egy adott változó esetén ugyanazzal az értékkel, akkor milyen valószínűséggel lehet kizárni a kapcsolat hiányát? (Ez az arányt biológiai mintáknál már egyértelmű kapcsolatként kezelik.)

Egyébként azt, hogy "nem ment volna végbe" nem lehet vizsgálni, hiszen végbement. De ha illető dolognak természetes módja, hogy végbemegy, akkor nemcsak 2/6500 ~= 0,0003 valószínűséggel megy végbe. Ha pedig csak 0,0003 valószíűséggel megy végbe, akkor nemigen lehet egy intuitív és természetes asszociációnak tekinteni...

> És ha a nyárs+polgár össztetételt te a magyarból le tudod vezetni (főleg a nyárs részét), nagy művész vagy.

Ehhez nem művészet kell, csak elég azt tudni, hogy maga a kifejezés az argóból jön (a XVII. sz.-i diáknyelvből [forrás: Duden]), és ilyen környezetben a nyárs is stilárisan megfelelő megnevezés volt a dárdára-lándzsára (vö. ma is felnyársal 'szuronynal, bajonettel leszúr').

> Tehát semmi hiperbolikus elgondolás nem volt

A hiperbola kitételt az egyik saját megfogalmazásomra értettem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!