Kedves Kis Ádám!
> Való igaz, hogy a kalk meghatárpozása nem motivált, de azért jellemzőek a Nyelvi fogalmak kisszótárának példái is:
Ez esetben én mégsem a kalk kifejezést kriminalizánám, hanem a kisszótár cikkíróját, szerkesztőjét. A nyelvek szókészletének egyik bevett formája a kalkok képzése, és akár jól sikerülnek, akár rosszul fomáltnak tekintjük is most őket. Még nyelvtani szerkezetek is kalkosodnak, vö. a balkáni nyelvi áreát és az ide sorolható -- keletre gyakoribbá váló -- "meg kell hogy nézzem" jellegű szerkezetet.
A magam részéről a példák közül a nemcsak a jól sikerültek közé sorolnám az álláspontot és a vízesést, hanem még olyannak is, amely a magyarban magától is kalakulhatott volna. Itt ui. a szókép motivált, és igen nagy területen elterjedt ahhoz fel lehessen tételezni az "újrafeltalálását", vö. angol waterfall, francia chute d'eau, szlovák vodopád. Az álláspont tükre is megvan az angol standpoint-ban, és ha nem is szóösszetételként, de a pont tag helyett egy 'hely' jelentésű képzővel a szlovák stanovisko szóban is.
> Pl. nyárspolgár csak magyar nyelvre támaszkodó etimológiája nem kecsegtetne sikerrel, hiszen a két magyar tag összege távol áll az aktuális jelentéstől.
Szerintem a polgár a magyarban is meg a németben is közel áll az aktuális jelentéshez. És szerintem ami ezzel kapcsolatban elmondható a magyarról, az elmondható a németről is. A metafórának ugyanakkor jellemzője, hogy nincs közvetlen szemantikai kapcsolata a jelzettel. Én szerintem a nyárspolgár teljesen egy szinten van az álszenttel (még abban is, hogy csak a német és a magyar osztja ezt a szóképet).
> Például hogy értékeljük a villanykörtét, amely nyilván nem kalk, legalábbis nem a németből, mert ez németül Glühbirne
Az alapszó itt mindkét esetben Birne ill. a körte, az osztályozó előtag csak másodlagos, és a félreértés hiányában elhagyható. Azon kívül nem vagyok meggyőződve arról, hogy a (villany)körte az egész magyar nyelvterületet lefedi, én pl. (zömmel hevesi és békési nyelvi befolyással) ezt csak mint hivatalos szót ismerem, számomra az adott dolog izzó vagy égő. Nem lennék meglepve, ha a (villany)körte szó frekvenciája nyugatról keletre csökkenőnek bizonyulna...
Egyébként kérnék még példákat arra, hogy mely nyelvekben használatos az izzóra a körte gyümölcsnév. Ami a világnak csak kevés, ráadásul egymás melletti nyelvében történik meg, azt nemigen lehet alapos indoklás nélkül független fejleménynek tekinteni.
> A villanylámpát az alakja miatt nevezik körtének
De más másra asszociál, vö. angol bulb 'hagyma, gumó; (ebből) hasas üveg, ampulla', francia ampoule '(hasas) fiola, üvegcse', oszmán-török ampul, ukrán balon 'ballon, léggömb', kolba 'ampulla, hasas üveg', lukovicja 'hagyma', cibulina 'hagyma'. Stb. Az alak keltette asszociáció tehát a nyelvek többségében nem a 'körte'-hez tapadt, tehát a 'körte' nem tekinthető feltétlenül intuitívnak, az alaki kapcsolat érzésében már nagy szerepet játszik a tautológia. |