Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2003-10-27 12:04:03 49
Kedves Kis Ádám!

> Való igaz, hogy a kalk meghatárpozása nem motivált, de azért jellemzőek a Nyelvi fogalmak kisszótárának példái is:

Ez esetben én mégsem a kalk kifejezést kriminalizánám, hanem a kisszótár cikkíróját, szerkesztőjét. A nyelvek szókészletének egyik bevett formája a kalkok képzése, és akár jól sikerülnek, akár rosszul fomáltnak tekintjük is most őket. Még nyelvtani szerkezetek is kalkosodnak, vö. a balkáni nyelvi áreát és az ide sorolható -- keletre gyakoribbá váló -- "meg kell hogy nézzem" jellegű szerkezetet.

A magam részéről a példák közül a nemcsak a jól sikerültek közé sorolnám az álláspontot és a vízesést, hanem még olyannak is, amely a magyarban magától is kalakulhatott volna. Itt ui. a szókép motivált, és igen nagy területen elterjedt ahhoz fel lehessen tételezni az "újrafeltalálását", vö. angol waterfall, francia chute d'eau, szlovák vodopád. Az álláspont tükre is megvan az angol standpoint-ban, és ha nem is szóösszetételként, de a pont tag helyett egy 'hely' jelentésű képzővel a szlovák stanovisko szóban is.

> Pl. nyárspolgár csak magyar nyelvre támaszkodó etimológiája nem kecsegtetne sikerrel, hiszen a két magyar tag összege távol áll az aktuális jelentéstől.

Szerintem a polgár a magyarban is meg a németben is közel áll az aktuális jelentéshez. És szerintem ami ezzel kapcsolatban elmondható a magyarról, az elmondható a németről is. A metafórának ugyanakkor jellemzője, hogy nincs közvetlen szemantikai kapcsolata a jelzettel. Én szerintem a nyárspolgár teljesen egy szinten van az álszenttel (még abban is, hogy csak a német és a magyar osztja ezt a szóképet).

> Például hogy értékeljük a villanykörtét, amely nyilván nem kalk, legalábbis nem a németből, mert ez németül Glühbirne

Az alapszó itt mindkét esetben Birne ill. a körte, az osztályozó előtag csak másodlagos, és a félreértés hiányában elhagyható. Azon kívül nem vagyok meggyőződve arról, hogy a (villany)körte az egész magyar nyelvterületet lefedi, én pl. (zömmel hevesi és békési nyelvi befolyással) ezt csak mint hivatalos szót ismerem, számomra az adott dolog izzó vagy égő. Nem lennék meglepve, ha a (villany)körte szó frekvenciája nyugatról keletre csökkenőnek bizonyulna...
Egyébként kérnék még példákat arra, hogy mely nyelvekben használatos az izzóra a körte gyümölcsnév. Ami a világnak csak kevés, ráadásul egymás melletti nyelvében történik meg, azt nemigen lehet alapos indoklás nélkül független fejleménynek tekinteni.

> A villanylámpát az alakja miatt nevezik körtének

De más másra asszociál, vö. angol bulb 'hagyma, gumó; (ebből) hasas üveg, ampulla', francia ampoule '(hasas) fiola, üvegcse', oszmán-török ampul, ukrán balon 'ballon, léggömb', kolba 'ampulla, hasas üveg', lukovicja 'hagyma', cibulina 'hagyma'. Stb. Az alak keltette asszociáció tehát a nyelvek többségében nem a 'körte'-hez tapadt, tehát a 'körte' nem tekinthető feltétlenül intuitívnak, az alaki kapcsolat érzésében már nagy szerepet játszik a tautológia.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2003-10-22 19:35:58 45
Kedves LvT!
Való igaz, hogy a kalk meghatárpozása nem motivált, de azért jellemzőek a Nyelvi fogalmak kisszótárának példái is:
Standpunkt álláspont
Wasserfall vízesés
Spiessbürger nyárspolgár
Aufklärung felvilágosodás
Belletrist szépíró
Einfluß befolyás
aussehen kinéz (valahogy).

Mindezek a példák magukban hordozzák az olyan kifogás lehetőségét, hogy a magyar kifejezés nem a magyar nyelvi logikából, hanem az eredeti mintából ered.

Pl. nyárspolgár csak magyar nyelvre támaszkodó etimológiája nem kecsegtetne sikerrel, hiszen a két magyar tag összege távol áll az aktuális jelentéstől.

Ugyanez szerintem nem érvényes az álszentre, amely nyugodtan létrejöhetett (volna) a minta nélkül is. Ebben a tekintetben valószínűleg érdektelen, hogy nagy valószínűséggel hatott a létrejöttére a német minta.

Például hogy értékeljük a villanykörtét, amely nyilván nem kalk, legalábbis nem a németből, mert ez németül Glühbirne. NB - az izzókörte sem lett magyar szó. A villanylámpát az alakja miatt nevezik körtének, nem tekinthető a különböző nyelvekben kalknak.

Kis Ádám

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2003-10-22 09:35:19 44
Kedves Kis Ádám!

Véleményem szerint a tükörfordítás (= kalk) terminus nem tartalmaz értékítéletet: egyaránt átfog minden olyan jól és a rosszul ("idegenszerűen") sikerült szót/kifejezést, amely úgy keletkezett, hogy egy idegen szót/kifejezést elemenként lefordítottak. Az, hogy ez létrejöhetett volna-e avagy sem, az a kérdés szempontjából indifferens, mivel az adott esetben _nem_ jött létre: a minta elsődlegessége megállapítható. (Ha az álszent-típusú összetétel intuitív lett volna, akkor még egy jópár nyelvben létrejött volna; hogy nem jött létre, az demonstrálja az ilyen alakok egymástól való függőségét. És ebben a viszonylatban a magyar adatot nem lehet elsődlegesnek kijelölni.)

A korpuszban rákerestem egy pár ál- előtagú szóra, az eredmény az első előfordulásokkal: álarc 1818. k., álhaj 1860., álhír 1815., álkulcs 1838., álprobléma 1941., álpátosz 1908. álszakáll 1897., áltermészet 1830., áltörténet 1885. Egyik se régi. Emiatt azt sem tudom, hogy a mai (pl. az idegenszerűséggel kapcsolatos) nyelvérzékünket vissza lehet-e vetíteni az időben: lehet, hogy csak mára megszoktuk...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!