Kedves eksön_!
> a szegedi nyelvjárás nyílt e hangzóit nem lehet ö-nek ejeteni az esetke 99%-ban mondjuk
Ez most fából vaskarika: mi köze ennek miféle [ë]-khez? Te eddig végig olyasmivel érveltél, hogy azért van "vidéken" [ë], mert Szegeden [ö]-t ejtenek. Ez olyan állírás, mint amilyen biológiai tesztkérdésekben szokot szerepelni: "mindkét tagmondat igaz, de köztük összefüggés nincsen".
Egyébként a dél-somogyi nyelvjárásokban (Nagyatád-Barcs-Szigetvár környéke) -- amelyek ö-zőbbek mint szegedi[*] a szegedi nyílt [e]-nek lehet [ö] megfelelője.
[* A Magyar Dialektológia egy térképlapja szeint a Szeged-Makó környékén 100 köznyelvi /e/-ből 20-23 realizálódik [ö]-ként, Dél-Somogyban viszont 23-25.]
> A zárt e-ket lehet, de nem kötelező.
Ha ezt így állítod, akkor mégsem vagy olyan biztos a nyelvjárási alapodban. Ami a nyelvjárásban [ö], az [ö] és nem [ë]: az nem lehet, hogy egyszer [embör]-t ejtesz [embër] helyett, másszor meg [lëhet]-et [löhet] helyett. Az más kérdés, hogy az érdekeltek elhagyják a saját nyelvjárásukat és azt csinálják szegeden kicsiben, amit te Pesten "sérelmezel". De ez már nem nyelvjárás, hanem annak a torzója (vagy ha benignusak akarunk lenni, akkor regionális köznyelv).
De még a szegedi köznyelvre is igaz, hogy vannak [ë]-k, amik sosem lesznek [ö]-k: a nyelvjárási [mög] igekötő mellett lehet köznyelvi [mëg], de a [lë] sosem lehet *[lö].
> És a szegedi nyelvjárásban természetesen, miért szerinted melyikben?
Ami a szegedi nyelvjárásban [ö] az ott [ö], ezt csak egy másik nyelvjárás [e] ~ [ë] ~ [ö] eloszlásával lehet összehasonlítani.
> nem tudom mi nem világos ezekben a dolgokban, pedig magyar nyelven írom.
De nem helytálló dolgokat írsz. Ugyanakkor én is világos magyar nyelven írom, hogy alapfeltételezésed, amelyt a 233-asban tettél: "abudapesti nyelvjárásban nincs zárt e, ezért nem tudják például, hogy a szegedi-hódmezővásárhelyi nyelvjárásban mely e-k ejthetők ö-nek és melyek nem" nem helytálló. Leírom tehát még egyszer, amit már a 235-ösben is: ha lenne zárt [ë] a budapesti (vagy más) "nyelvjárásban", akkor sem tudná az adott mű- ill. valódi májer, hogy a szegedi nyelvjárásban mikor kell [ö]-t ejteni, mikor nem, mer neki pl. a zárt [ë]-s [mëg] és a zárt [ë]-s [lë] egyforma magánhangzót tartalmaz, a szegedi nyeljárásban pedig csak a [mög] van, *[lö] nincs. |