|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2003-10-22 19:35:58
|
45
|
Kedves LvT!
Való igaz, hogy a kalk meghatárpozása nem motivált, de azért jellemzőek a Nyelvi fogalmak kisszótárának példái is:
Standpunkt álláspont
Wasserfall vízesés
Spiessbürger nyárspolgár
Aufklärung felvilágosodás
Belletrist szépíró
Einfluß befolyás
aussehen kinéz (valahogy).
Mindezek a példák magukban hordozzák az olyan kifogás lehetőségét, hogy a magyar kifejezés nem a magyar nyelvi logikából, hanem az eredeti mintából ered.
Pl. nyárspolgár csak magyar nyelvre támaszkodó etimológiája nem kecsegtetne sikerrel, hiszen a két magyar tag összege távol áll az aktuális jelentéstől.
Ugyanez szerintem nem érvényes az álszentre, amely nyugodtan létrejöhetett (volna) a minta nélkül is. Ebben a tekintetben valószínűleg érdektelen, hogy nagy valószínűséggel hatott a létrejöttére a német minta.
Például hogy értékeljük a villanykörtét, amely nyilván nem kalk, legalábbis nem a németből, mert ez németül Glühbirne. NB - az izzókörte sem lett magyar szó. A villanylámpát az alakja miatt nevezik körtének, nem tekinthető a különböző nyelvekben kalknak.
Kis Ádám
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2003-10-22 09:35:19
|
44
|
Kedves Kis Ádám!
Véleményem szerint a tükörfordítás (= kalk) terminus nem tartalmaz értékítéletet: egyaránt átfog minden olyan jól és a rosszul ("idegenszerűen") sikerült szót/kifejezést, amely úgy keletkezett, hogy egy idegen szót/kifejezést elemenként lefordítottak. Az, hogy ez létrejöhetett volna-e avagy sem, az a kérdés szempontjából indifferens, mivel az adott esetben _nem_ jött létre: a minta elsődlegessége megállapítható. (Ha az álszent-típusú összetétel intuitív lett volna, akkor még egy jópár nyelvben létrejött volna; hogy nem jött létre, az demonstrálja az ilyen alakok egymástól való függőségét. És ebben a viszonylatban a magyar adatot nem lehet elsődlegesnek kijelölni.)
A korpuszban rákerestem egy pár ál- előtagú szóra, az eredmény az első előfordulásokkal: álarc 1818. k., álhaj 1860., álhír 1815., álkulcs 1838., álprobléma 1941., álpátosz 1908. álszakáll 1897., áltermészet 1830., áltörténet 1885. Egyik se régi. Emiatt azt sem tudom, hogy a mai (pl. az idegenszerűséggel kapcsolatos) nyelvérzékünket vissza lehet-e vetíteni az időben: lehet, hogy csak mára megszoktuk... |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2003-10-21 21:18:33
|
43
|
Kedves LvT!
Azt magam is felfedeztem, hogy ez a szó nem régi. Ezzel együtt az összetétel nem idegenszerű, és az elemek 1:1 megfelelése sem mutat semmilyen idegenszerűséget. Azaz a lexéma akár a megyar nyelvben is létrejöhetett volna. Ezt azért tartom megkülönböztetendőnek, mert az időnként pejoratívan aposztrofált tükörfordítás ellen éppen az lehet a kifogás, hogy az összetételi elemek összege a magyar nyelvből kiindulva nem adná ugyanazt az eredményt, mint amit a fordítás ad.
Mivel az összetétel indokolható a magyar nyelvből kiindulva, talkán jobb a minta szerinti kialakulást megállapítani.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|