|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2003-10-16 16:02:21
|
6
|
Kedves sssssss!
> A következő mondatról volt egészen pontosan szó.
"Állítólag egy másik nővére a csíktapolcai Görög-családba ment volna férjhez."
Ebben a mondatban a feltételes mód dubitatívusz-t (másnéven incertatívusz-t), azaz bizonytalansági módot fejez ki. Én nem nevezném kötőmódnak, ugyan a latin kötőmódnak volt ilyen használata (az irodalmi nyelvben azonban szinte csak kizárólag kérdő mondatokban), de ez a latin kötőmódnak is csak olyan járulékos lehetősége volt, mint a magyar feltételes módnak.
"Nyelvtanilag" kötőmód -- mint írtam -- a főmondattól való függést jelöl, a fenti pedig magában a főmondatban van. Így a szerkezet legközelebbi rokona a bulgár poszrednicseszko naklonenije (bizonytalansági avagy mediális mód) múlt ideje, ill. az oszmán-török miş'li geçmiş zaman-ja (azaz -miş jeles, avagy bizonytalansági múlt ideje). |
|
Előzmény:
 |
sssssss
2003-10-15 18:14:46
|
5
|
Kedves LvT!
Köszönöm a részletes választ!
A következő mondatról volt egészen pontosan szó.
"Állítólag egy másik nővére a csíktapolcai Görög-családba ment volna férjhez."
Az illető azt állította, hogy ez ékes példája a kötőmódnak, mert az elbeszélő bizonytalan forrásból közvetíti az állítást. Erre én azt feleltem, hogy attól függ, hogy a nő valóban férjhez ment-e. Mert ha csak a férjhez adási szándékot közvetíti nekünk az elbeszélő, akkor ez sima feltételes mód. Ha a férjhez adást közvetíti, akkor pedig ott az "állítólag", az elég lenne, a mellékmondatban lehetne sima kijelentő mód.
Ezért ez utóbbi esetben (s mint kiderült, erről van szó) furcsának is neveztem a mondatát.
Akkor tehát itt is csak egy stiláris értékű latinizmusról beszélhetünk (ami valójában "közvetítő mód" lenne, ha nem erőszakolná a "volná"-t)?
sssssss |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|