NEM OPERETT, HANEM PAPÍR- EZ A SZERENCSÉTLEN BANDA!
Gúzsba kötött papírhadsereg?
2003. október 14. 12:45
Colorado Springsben, a NATO védelmi minisztereinek informális találkozóján a
honvédelmi tárcavezetok gyakorlatoztak. Azt modellezték, hogy egy Korona
nevu fantomországban a terroristák megdönteni készülnek a törvényes
kormányt, így az ( ENSZ-egyetértéssel) a NATO segítségét kéri.
A huszonhat honvédelmi miniszter közül (a tagjelölt országok is
képviseltették magukat) egyedül hazánk delegációja nem tudott érdemben részt
venni a "játékban" . Mivel Magyarországon a parlamentnek kellene
engedélyezni egy hasonló akciót, mire meglenne a felhatalmazás, véget is
érne a konfliktuskezelés -- mondta el Juhász Ferenc a Nap-kelte mai
adásában. Robertson fotitkár minosítését, mely szerint a magyar hadero nem
más, mint papírhadsereg, elsosorban ezzel érdemeltük ki, derült ki a
beszélgetésbol. - Az MSZP többször is tett kísérletet arra, hogy ez a
helyzet megváltozzon, jelenleg is tárgyalásra vár egy alkotmánymódosítási
javaslatunk - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Újságírói kérdésre
derulátóan nyilatkozott arról, hogy Simicskó István, a honvédelmi bizottság
volt elnöke egy minapi nyilatkozatában javasolta: abban az esetben, ha
NATO-országot támadnak meg vagy NATO-ország kér védelmet, a döntés legyen a
mindenkori kormány kompetenciája. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az iraki
konfliktus kapcsán pont a Fidesz akadályozta meg, hogy hazánk - az összes
többi NATO-tagállamhoz - Törökországot támogassa. Juhász Ferenc elmondta
azt is, hogy a kormány a holnapi ülésén fogadja e lazt az eloterjesztést,
amely indítványozza, hogy NATO-gyakorlatok tekintetében, illetve például
gyors reagálású hadero létrehozásában a kormány dönthessen. Az, hogy ma a
honvédelem ügyével kapcsolatos kérdések kilencven százaléka kétharmados
döntést igényel, nemcsak nonszensz, de egyben a bizalmatlanságot is jelzi
szerinte. Pesze ez nem most, nem is ebben a ciklusban alakult ki - ismerte
el a miniszter. A magyar katonák iraki missziója nem tartozik a fenti
kérdéskörbe, hiszen ott NATO-tagállamok hadseregei részt vesznek ugyan a
konfliktuskezelésben, de nem a katonai szervezet egységes döntése alapján. A
miniszter az iraki magyar katonai jelenlét meghosszabbítását ennek ellenére
továbbra is szükségesnek tartja. Egyrészt azért, mert szerinte fél év nem
elegendo ahhoz, hogy aktívan részt vállaljunk a békefenntartói teendokbol,
másrészt az iraki beavatkozás legitimációja no. Ezt jelzi az is, hogy
nemrégiben Ivanov orosz külügyminiszter sem zárta ki, hogy országa is
küldjön egységeket a közel-keleti országba. Az újságírók emlékeztettek rá:
úgy tunik, minél nagyobb volumenu az idegen katonai jelenlét Irakban, annál
szélesebb köru az ellenállás. A miniszter ennek egyik okát abban látja, hogy
a gazdasági és politikai feszültségek eszkalálódnak, de azt is jelentos
problémának találja, hogy pont ezért "túl sok a ráéro, csellengo ember, ...
akik kultúrájától nem idegen az, hogy bizonyos cselekményekben részt
vegyenek..." A reggeli musorban felvetodött, hogy a honvédségen belül
jelentos leépítések folynak, ugyanakkor a hadsereg felesleges
eszközállománya (pld. T 55-ös tankok) számottevo. Nem lehetne ezeket
jutányos áron visszaszármaztatni Oroszországnak? Juhász Ferenc válaszában
elmondta, hogy a hackocsik (mintegy négyszáz darab) jelenleg egy Bács megyei
településen rozsdásodnak, de értékük annyira csekély, hogy az ebben
illetékes ÁPV Rt. évek óta nem tud vevot találni rájuk, akárcsak a
forgalomból korábban kivont MiG-21-esekre. |