|
|
 |
eksön_
2003-10-07 18:50:35
|
132
|
| Khmmm...egy apróság...szóval az óporoszok nem kihaltak, hanem elnémetesedtek, mégpedig a Német Lovagrend uralma alatt, amely 1410-ig, a Grünwaldi csatáig tartott, amikor is a lengyelek legyőzték a lovagrendet, és attól kezdve a terület nagyobbik (keleti) része a lengyelek uralma alá került, a kisebbik része pedig a Német-Római Birodalomhoz tartozott. Egészen Lengyelország felosztásáig. |
|
 |
Kis Ádám
2003-10-07 18:08:30
|
131
|
Természetesen 1 el-lel haltak ki.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2003-10-07 18:04:04
|
130
|
Kedves Válja!
Pécs neve vontkozásában LvT nem említette, hogy mi is az autentikusnak tartott megoldás, talán, mert ez korábban elhangzott. Mivel nem mindenki szeret visszalapozgatni, talán érdemes ezt megismételni. A szláv nyelvekben van egy kb. pécs-nek hangzó szó, amely kályhát, kemencét jelent, és számos helynévben megtalálható (Pest, Bécs stb.)
Nem értem, hogy mit írsz a poroszokról. Először is a mai magyar nyelvben az általad emlegetett szláv törzset óporosznak nevezik. Amúgy mibe olvadtak be ezek az óporoszok? Szerintem kihalltak.
Másrészt Péter korában ez a törzs már elnémetesedett, a terület a német lovagrend uralma alatt volt.
Harmadrészt Péter nem Szentpétervárott került kapcsolatba a németekkel, hiszen ez még gyerekkorában történt, és akkor a Néva torkolatában még csak mocsár volt. Péter gyakran látogatott el Moszkvában a német városrészbe, ahol a mesterségek fogásait figyelte. És még egyet: a korabeli orosz népnyelvben az idegent nevezték németnek; Péter moszkvai barátja, Lefort, minden bizonnyal svájci francia volt. Erre jellemző az az eset, amelyet Tolsztoj írt le a Háború és békében, amikor a katonák Barclay de Tollyt szidták, mint németet, és ezt, a az illető meghallva úgy reagált, hogy ő nem német, hanem skót.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2003-10-07 06:24:01
|
126
|
Bocs, kicsit későn csöppentem ide, meg nem is értek hozzá, de pár megjegyzés:
LvT (26):
A Pécs név állítólag a pety (öt) délszláv szóból származik, ami a város öt templomára utal, legalábbis Pécsen ezt terjesztik a városról szóló összes ismertetőben (a város német neve mellesleg Fünfkirchen - öt templom -, és a környéken jelentős német és szláv nemzetiség is él, szóval ez nekem hihetőnek tűnik).
Kis Ádám (115), krezeda (113):
A poroszok valóban közel estek (már amennyire) Szentpétervárhoz, de szláv nyelvet beszélő szláv népről (nem elírás a duplázás, lásd mondjhuk a bolgárokat, akik szláv nyelvet beszélő török nép, stb.) van szó, nem németről (más kérdés, hogy mára beolvadtak).
Oszi (109):
Tallinn nevének jelentése szerintem inkább inkább "dán erőd", mintsem "dán város".
Testaccio Rabja (90):
A finn himnusz költője, Runeberg pedig svédül írta meg azt a vaersét, amely ma Maamme (szó szerint: Földünk, átv.: Hazánk) címen a finn himnusz.
Akkor a finn és a svéd nyelv is közel áll egymáshoz? :-)
(Megfejtés: nem. Csak Runeberg svéd nemzetiségű finn állampolgár volt, aki nem tudott finnül. Csak a következtetési mód hibás voltára akartam rámutatni.)
LvT (16):
Cádiz: a spanyolban nincs se az angol zöngés, se az angol zöngétlen th-nak megfelelő hang (és marha nehezen is tudják kiejteni, még rosszabbak e téren, mint a magyarok), a Cádiz d-jét simán d-nek, a z-t pedig selypített sz-nek ejtik (z hang nincs a spanyolban).
LvT (17):
Krk sziget (és település) nevét a helybeliek kb. úgy ejtik: kerk. Én is meglepődtem ezen ottjártamkor. :-)
Testaccio Rabja (29):
Az honnan tudható, hogy Mátyás nem beszélt magyarul? Állítólag beszélt egy csomó nyelven, pont a magyar nem volt ezek között? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|