Keresés

Részletes keresés

alternative Creative Commons License 2003-09-24 03:20:15 61
Kedves kring.
Érdeklődéssel figyeltem ezt a párbeszédet, sajnálnám a végét látni, két szellem vitájának. valami még müködtethetné, vélem, mert megéri, ha más nem, hát tegye a "mégis" éthosza.
Úg látom akik a moralitás mélységeibe hatolnak, és
feltöltekeznek erkölcsi ideáljaik energiáiból, melyek szerte sugároznak, addig igyekeznek a dolgok között eligazodni, míg csak el nem tévednek benne. Jó eset ha észre veszik, ha eltévedtek, vagy zsákutcába keveredtek, ítéleteik érvénytelenek, a tápláló energia meg már nem is éri el őket.
Gyakrabban történik rosszabb: s ez a tragikomikusabb, mert úgy döntenek, hogy a dolgokban van a hiba, a dolgok tévelyegnek, nem pedig arra vannak, ahova vezényelni szeretnék ők, azokat. teszik ezt abban a szerepcserés téveszmében, hogy kutakodásuk nem keresi a dolgok rendjét, hanem mutatni akarja mondjuk az erényre hivatkozva. sőt minél meddőbbé válnak a kérdésekben annál inkább számonkérésre hajlamosak.

Nos ez utóbbi kellemetlen esetben, ha a moralista szembesül, a dolgok azon gonosz vonatkozásával is, hogy az képes a fuga játszása közben, olyan hangokra lelni, melyek a gonoszt is dologgá lényegitik, nem marad számukra más választás, mintsem, hogy a tengert megostorozó Xerxésznél is groteszkebb módon az összes dolgot megrovásban részesítsék.
A két moralista között azonban a tisztességes polémia lehetetlenné válik, mivel az egyik fél - mondjuk - nem ily módon száll be.(bocs)

Ilyenkor szoktam volt mondani, történelem és etikum inkommenzurábilis dimenziók, reménykedve abban, hogy kérdésük eme utóbbi fertelmes szóra fog vonatkozni.
de mit tehetek én, a moralistával, ha a köznapok embere, gyarló, az életidőben(erről máshol írtam, mi?)mozgó és gondolkodó, az erkölcs erejében "hívő" ember.
Mert hogy mit hallani a történelemfilozófiától?
Ember, meg kell értened (ha moralizálsz isch) hogy a világban a baj is ott levő dolog, beleértve a gonoszt is.
Hegel szavaival, ráadásul még ez utóbbi progresszív szerepét is. Mi fenét mond a jó moralit arra a felvetésre, hogy maga módján a bűnözés is fejlesztő hatású? (mondjuk az elháritás technológiájának vonatkozásában, vagy az elháritó eszközök technológiájában).
Teheti ha azt gondolja fentebbiek arra utalnának, hogy felhárodása naivnak tűnhet a szememben, mindazokkal szemben melyek számára alávalónak tűnnek. Á, nem erről van itten szó.
Persze, megteheti, hogy lesepri erkölcsi naivitása vádját, és követi a történelmi pédákat.
Á, erről sem nem van szó.
Akkor hát mifenéről?
Mondom én, az éthosz szavát nincs miért elhalgattani.
Ekkor aztán ama kibékíthetetlen(ezt jelenti a csúnya szó) ellentétet, mely az etikum és a történelem között feszül, tacssra is vágtuk. Nem játszik tovább.
Persze ezt meg kel magyaráznom. Arról van szó, ha a történelem és az etikum nem összemérhető, ebből nem következhet az, hogy az utóbbinak ne lenne meg az érvényessége és értelme a saját dimenziójában. Sőt, ha megértjük, hogy a történelem nem fogja "diadalra vinni" - a messianizmus elképzelései szerint - a maga jószántából sem a tisztességet, sem az igazságosságot, akkor csak megnőhet szemünkben minden tettnek és szónak a jelentősége, még oly korokban is, kikor csak őrizni és átmenteni lehet az emberi értékeket. Nevezetesen sikeresek nem keletkeznek e korban.
ne féljetek, hát folytatni ezt a vitát, mert a megértése akornak távolról sem egyszerű. Az emberek amikor a jövöről gondolkodnak, vagy csak álmodoznak, minden időben valami erkölcsi értelemben is magasabb rendűt, igazabbat, tisztábbat várnak, szinte ezek szinonimájaként használják a jövő fogalmát, s ezért gyakran kell csalatkozniok.
Éppen ezért, most hogy avi testét jó erkölcsben szellemben eltemettem (egy másik topikban) a szellemeknek nem lesz szükségük bold,-ra kurziv,-re és simán vivhatnak a szellemek.
Igyekeztem részrehajlás nélkül mondani valamit, hogy miért érdemes, de nem vagyok pálcával hadonászó iskolamester aki megszabná a vita irányát. Szerintem ne add föl barátom.

aranyviktor Creative Commons License 2003-09-24 01:22:43 60

Dá, dá, tócsno. Egyébként a konfliktus nem baj, a konfliktus érleli a személyiséget, bármennyire is elkeseredtem, amikor ezt először olvastam.

Szerintem mindkettőnknek jót tett, és jót tesz ez a párbeszéd, akárhogy is alakul(t).

Emlékszel, levélben írtam neked, hogy vagy nem Istenről szerzed a tapasztalataid, vagy én nem, vagy több Isten is van, vagy másképp látjuk ugyanazt az Istent, vagy különféleképp bánik velünk.

Szerintem mindenki úgy higgyen Istenben, ahogy neki az jó. Te is úgy, ahogy az Neked jó, én is úgy hiszek, ahogy az nekem jó.

Hozhatnak az étteremben százpecsétes igazolást az Egészségügyi Minisztériumból, hogy a legoptimálisabb az ételek tápértéke, bemutathatják a vendégkönyvet Erzsébet hercegnő beírásával, hogy a világ legjobb vendéglője, lehet világbajnok a mesterszakács, ha egyszer nem ízlik a kaja, akkor nem ízlik! Erőltetni nem lehet!

Hiába írok ezer agyonszerkesztett hozzászólást, ha valaki nem rezdül rá a gondolatmenetemre, kiköpi.

Csak hát az embernek rossz a memóriája, elfelejti ezt, belefeledkezik a vitába, élvezi a gondosan felépített szellemi épületét, és olykor jól pofára esik:)

De hiszem, hogy a pofára esés is kell az embernek, valamire minden jó:)

Írtam megint egy verset, már el is küldtem Neked:)

üdv: avi

A hozzászólás:
kiring Creative Commons License 2003-09-24 00:39:05 59

Ebből az egész dologból próbálok valami végkövetkeztetést levonni magamnak. Mert mik a tények? Tény az, hogy te jónak tartod Istent, én rossznak. De miért kellene nekünk ezt közös nevezőre hozni ? Miért kellene hogy mindekettőnknek tetszen Isten, illetve hogy egyikőnknek se?

De hogyan tudjuk ezt mi ketten megbeszélni úgy, hogy ne kerüljünk konfliktusba egymással? - Szerintem úgy, ha mindketten csak a saját nevünkben beszélünk. Vagy ezt is mondjam már inkább csak a saját nevemben ? – Akkor – ne tényként közöljem én azt, hogy Isten nem jó, hanem rossz, hanem mondjam azt – Isten nekem nem jó, nekem rossz. Mert nekem lehet ő rossz még akkor is, ha mindenki más – akár az egész világ is jónak tartja. De attól még az egész világ jónak mondhatja, hogy én rossznak mondom.

Így gondoltad, Avi ?

Előzmény:
aranyviktor Creative Commons License 2003-09-22 23:52:31 56

Ki az aki védekezik? Nem az, aki rá van kényszerülve?

Nem az, aki rá van kényszerülve, hanem aki úgy érzi, hogy rá van kényszerülve.

Te magad is elismerted korábban, hogy támadásnak vettél olyasmit, ami nem volt az.

mondta-e már neked valaki – van egy lekezelő stílusod

Lekezelő és olykor leereszkedő. Így igaz. Amikor valaki ezt hozza ki belőlem. Nem általános, univerzális, nem mindenkivel szemben és nem mindenkor érvényesülő tulajdonságom.

egy konkrét utasításodra

Maradjunk tárgyilagosak, a felszólítómód felszólítást jelent, nem utasítást.
Ha azt írtam volna, ugyan megkérhetnélek arra, hogy foglald kis táblázatba, akkor azt mondod gúnyos vagyok, vagy szirupos. Helyén volt az a mondat.

Arany Viktor is „kötözködött”

Nuraddinnak ezt önkritkusan előrebocsátottam, és úgy fogalmaztam "most kötözködni kényszerülök" , és ő mosolyjellel nyugtázta.

nem akarom hogy más szabja meg a viselkedési formámat, megnyilvánulásomat

Vízöntő vagy, nagy adag szabadságvággyal, és szélsőségességgel. Már egy felszólítómódban is szabadságod korlátozását látod. (ez egyébként Istennel való békétlenséged eredője is)

én kicsit óvatos vagyok a hittel

Van óvatosság, és van kishitűség.
Van erős hit, és van vakhit.

inkább használom hogy „azt gondolom” , vagy „szerintem

Csináld meg a táblázatot - készítsd el a táblázatot.
Veder - vödör.
Kukorica - tengeri.
Burgonya - krumpli.

Neked inkább a hit számodra ellenszenves, lejáratott vallásos tartalmával van bajod. (szerintem)

Ha valaki kibillent a lelki egyensúlyodból, az az illető hatott rád.

jó védekező módszer a sértődöttség is.

Isten ments Juli, indulatos volt a hozzászólásom? Nem sértődtem meg, nem is billentem ki a lelki egyensúlyomból, hanem kinyilvánítottam, hogy addig vitázok, míg kölcsönös öröm, és nem nyögvenyelős összeakaszkodás.

Én inkább a játékot látom a vitában, nem a vetélkedőt. Nem zavar, ha valaki ügyesen megfog, vagy bebizonyítja, hogy tévedtem. Az zavar, amikor valaki indulatos kezd lenni, fegyelmezetlen, következetlen, és egyoldalú.

hogy közben te viszont sérülsz

Miért sérülnék? Jó lett volna/lenne veled értelmesen vitázni, mert érdekes a téma, de azért csak bugászok magamnak valamit itt a fórumon... Vagy bekapcsolom a tévét...azt is lehet végülis nézni...

egy barátságot nem kell ilyen hirtelen felrugni

Nem mondtam, hogy felrúgtam, az értékeidet ugyanúgy látom, és elismerem, csak úgy nem vagyok hajlandó a vitát folytatni, ahogy az utolsó 3 napban alakult.

még a benne lévő Isten sem zavar

Mondod Te, akinek a könyve első 5 oldalán hússzor szerepel, hogy Isten engem úgy segéljen...:)

Aludj rá egyet, és döntsd el, hogy akarsz-e új stílusban továbbvitatkozni. Ha ez utasítás és kényszerítés, akkor meg sem szólaltam, azt is halkan mondtam, és csendben elvonultam:)


Avi



Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!