|
|
|
|
 |
Jpeter
 2003-09-18 09:27:54
|
6
|
Kedves Ipari-antidepresszió!
A pénz egy eszköz, úgy is definiálják, hogy "fizetőeszköz". A szerepe elsősorban az önzés miatt lényeges, ugyanis ennek a világnak az értékrendjében igen előkelő helyet foglal el...
A keresztény ember számára azonban szigorúan csak eszköz kell legyen, ami szükséges rossz...
Pál apostol így ír erről:
I. Timóteushoz 6:10 "Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogva némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat átszegezték sok fájdalommal."
Ha ugyanis valakinek a pénz elsők között szerepel az értékrendjében, akkor megtagadja az önzetlen szeretet értékrendjét, amely kereszténnyé teszi...
Jpeter |
|
|
|
aranyviktor
2003-09-18 08:33:17
|
5
|
Hát érdekes gondolat, becsülöm benned, hogy van fantáziád. Ugyanakkor az általad kifejlesztett rendszerr nivellál, és minden nivelláló szisztéma, (lásd a II.vh-t követő 45 évünket) kétségbeejtően zülleszti a hatékonyságot.
86-ban erről írtam a diplomamunkám, csak tágabb témakörben, az újraelosztásról. Minél nagyobb az újraelosztott jövedelem aránya nemzetei összeterméken belül, annál erősebb a hatékonyságrontó hatás, mert elvenni csak jobb hatékonyságútól veszenek, és adni csak rosszabb hatékonyságúnak adnak.
Az újraelosztás aránya, az állam fojtogató, atyáskodó, az országra ránehezedő szerepe semmit (!!!) sem változott így gazdasági értelemben alapvető rendszerváltás nem is történt.
|
|
|
|
devereaux
2003-09-17 20:13:40
|
2
|
| Cinikus az, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét. Valami effélét mondott egy klasszikus. |
|
|
|
Nogan
2003-09-17 19:51:18
|
0
|
Szerintem ez inkább anti-utópiának tűnik...
"Ehhez az kellene, hogy tudjuk kit hány ember kedvel és mennyi a vagyona. "
- és ennél a pontnál már meg is bukott a dolog...
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Ipari-antidepresszió
2003-09-17 19:43:22
|
-
|
Érdekes megfigyelés, hogy az önszabályzó rendszerek párosak a természetben. Az élőlényeknél is uralkodó a páros irányítás (hímnem / nőnem). Amelyik faj átáll az ivaros szaporodásra az versenyelőnyhöz jut.
Most egy nagy gondolati ugrással vizsgáljuk meg, hogy mi a pénz mint szabályzó rendszer szimbólumának a társa. Nos kérem semmi. Illetve mit nem lehet pénzen venni? Úgy szól a mese, hogy érzelmet nem. Node, akkor mérhető-e az érzelem. Természetesn nem. De ha megfigyelünk a társadalmat, akkor mi az amivel rá lehet venni valakit egy cselekvésre? Nos, ha a barátunk/ismerősünk valaki, akkor szivességből megteszi. Ez minden társadalomban megvan. Pl. Kínában gaumaxi a neve (ezt a HVG-ben olvastam). a gaumaxi olyan mint a pénz, kölcsönadható, örökölhető, kölcsönkérhető eljátszható és mérhető. Méghozzá darabszámban. Annyi darab, ahány ember neked szivességet tenne.
Kérdés: Be lehet e hozni egy pénz osztva gaumaxi (vagy hívjuk akárhogy) páros szimbolómut az életbe?
Pl. az árak nem összegben, hanem gaumaxi/vagyon*érték (vagy vagyon/gaumaxi*érték) képletben lennének feltüntetve. Magyarán akit nem kedvelnek és van pénze, az drágábban jutna a boltban vagyontárgyhoz. Mihelyst lecsökken a pénze a magas árak miatt, olcsóbb lenne a tárgy számára. És ez fordítva is igaz. Ehhez az kellene, hogy tudjuk kit hány ember kedvel és mennyi a vagyona.
Mit szóltok az utópiámhoz?
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
