Keresés

BURKOLATOK, FALFELÜLETEK
A konyha padlóburkolatának jól tisztítható és fertőtleníthető, viznek, enyhe savaknak és konyhában előforduló folyadékoknak (bor, ecet..) és zsíros, paprikás ételeknek is jól ellenállót kell választani. Ez legtöbbször valamilyen kerámia vagy kő alapanyagú felületet jelent, de mind gyakrabban kerül a konyhába különféle laminátok. ez különösen ott merül fel igényként, ahol a konyha közös légtérben van az étkezővel vagy a nappalival, sokszor fallal nem is elválasztva, azzal közös padlóval. A természetes kövek közül a gránit, gránitörlemény alapu (granitogress) és a különféle agglomerátok jöhetnek szóba. Ezek kielégítik a fenti előírásokat. Márványlapot ne tegyünk a konyhába, mert erősen nedvszívó és egy kiömlő vörösbor vagy bármilyen erősen szinező anyag kitisztithatatlanul beszivódik a felület pórusaiba és ott maradandó foltot képez.

A konyhában - hasonlóan más helyiségekhez - egyáltalán nem szükséges mindenhova küszöböt tenni, a rejtett küszöb, amikor a burkolat átmegy felette növeli a szomszédos helyiségek összekapcsolhatóságát, összetartozását. Ilyenkor törekedni kell a padlólapok méretének, fugáinak illesztésére, mert az egy rendezett benyomást fog kelteni.

Mivel a konyha már nagyobb helyiség is lehet (9-20 nm), ezért ide már nagyobb lapok is elképzelhetőek a padlóra (40-50 cm). A kiosztásnál gondoljunk arra, hogy a konyha padlófelületének jelentős hányada folyamatosan fedve lesz a beépített konyhabútorok által. Ha mintát akarunk esetlge kirakni, akkor erre feltétlenül gondoljunk, mert egy szépen elgondolt minta is csúnyán néz ki, ha annak egy része a bútor alá kerül, nem látható módon. A konyha padlóburkolatához mindenesetben csatlakozzon a padló anyagával megegyező lábazat (nem kell félni, a konyhabútorok hátulsó kialakítása akár extra méretű és alakú lábazathoz is tud csatlakozni. A padlóburkolatnál lehetőleg kerüljük a teljesen sima, fehér lapokat, mivel azok gyk. folyamatos tisztítást igényelnek, annyira kényesek (bármilyen jól is nézne ki), másrészt a nagyon szemcsés felületű (sokszor teraszra szánt, de itt is felhasznált) lapokat, mert azokat nehéz tisztán tartani. A padlólapok szine lehet világos vagy sötét, a fugáknál az elszineződés miatt kerüljük a nagyon világos szineket.

A konyha oldalfalára akkor kerül általában (csempe) burkolat, ha az a konyhabútorhoz csatlakozik. Itt a konyha technológiájából következően hasonló elvárások vannak a fallal szemben, mint amit a padlónál már leirtunk. Mivel ez a felület azonban nem járófelület, ezért itt a kerámián és a természetes kövön kivül más anyag is elképzelhető (pl. aluminium, inox, festett felület, furnér. müanyag......stb). itt célszerü egy szinű burkolatot választani, mert általában kis felületről van szó, legtöbbször az alsó és a felső szekrény közötti 50-70 cm-es sávról.

JELLEMZŐ BÚTOROK
A konyha esetén a bútorozás külön téma jellemző bútorairól külön teszünk említést, a "03 KONYHA / Konyhabútor" c. írásban !
(ez már részben megjelent itt az Index-en is !!)

(a teljes lakberendezési sorozat megtalálható a lista on-line fórumján a
http://tnn.inter.hu/pn/modules.php?op=modload&name=XForum&file=forumdisplay&fid=14

-----------------------------------------------
Copyright Koós Miklós 2003 Minden jog fenntartva.
-----------------------------------------------

Lenne egy problémám:

Kicsinyke lakásunk, picinyke: 1,55x2,29-es konyháját, "amerikaira" tervezték, a nappalival összenyitva, mi azonban a felat lezárattuk.
Az előszoba felől ajót nem teszünk fel, mert gáztűzhely kerül be.
Eredetileg az volt a megbeszélés (NEM TERV, mert azon a szagelszívó felhelyezésének lehetősége, most a XXI. században, még nem is szerepelt), hogy függőleges szagelszívó csövet helyeznek el a konyhában, amire csatlakozni lehet a készülékkel.
Mivel valamelyik lakó nem engedte a cső átvezetését a saját konyhájában, minden szint elesett ettől a lehetőségtől.
Ezután - mikor már az építését megkezdték - arról értesítettek, hogy a konyhából (gyakorlatilag annak 1 hosszanti+1 rövidebb oldalán) a nappalin át (további 4-5 méter) az erkélyre vezettek ki egy csövet (amely összesen legalább 8 méter távolságot tesz ki), és erre lehet a készüléket csatlakoztatni.
Én mivel úgy nézett ki, hogy vagy ez a lehetőség, vagy semmi (továbbá akkor még a Te tanácsaidra sem bukkantam rá, stb.) belementem, elfogadtam.

Most jönnek a kérdések:
Van egyáltalán remény, hogy valóban működni fog a szagelszívás a konyhában? Milyen lehet a hatásfoka?
Milyen készüléket kell erre szerelnünk? (Kérlek legyen szájbarágósan mindenre kitérő a válaszod!!! Fogalmam sincs a szagelszívókról.)
Mi az ár/érték különbsége, ha simán, függőlegesen be lehetett volna szerelni egy szagelszívót és a mostani megoldásnak? (Gondolom drágább, erősebb, nagyobb hatásfokú készülék kellene, hogy legyen valami hatása.)

Igazából nem ez az egy svindlije van az építő cégnek (de ez a leg jelentősebb - máig), és most már ideje, hogy a sarkamra álljak.

Kérlek segíts! (Igaz az építő úgy gondolkodik: kis lakás,kis pénz, és ráadásul bármikor eladható - ezt hangoztatja is -, ergó az ilyen vevőt nem kell jól kiszolgálni, bármikor meg lehet tőle szabadulni.
De nekem csak erre van pénzem...)

-------------------
03 K O N Y H A
-------------------

ELŐÍRÁSOK

a korábbi elég szigorú szabályozás után egy jóval általánosabb és kevesebb korlátozást jelentő szabályozás lépett életbe :
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrol

77.§(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csokapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelo hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban), ha az fohelyiséget határol,
b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, fokapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá
c) ejtovezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetoleg ho- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tuzfalat is.
(5) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévo födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezetheto, az egy lakáson vagy üdüloegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülheto el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt s lefolyást biztosító módon (pl. szereloszintben, padlócsatornában, védocsoben) vagy a födém felett vezetheto. Függoleges irányban csatornavezeték átvezetheto, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csokapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.
90.§(3) Minden olyan helyiséget, ahol fozo, süto vagy egyéb gozt termelo üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellozési lehetoséggel, illetoleg mesterséges szelloztetés esetén el nem zárható gravitációs vésszellozo-nyílással kell létesíteni.

FOGALMAK
bár a jogszabály már nem különbözteti meg a különféle konyha típusokat, a valóságban megmaradtak és használatosak a gyakorlatban kialakult formák :

- f ő z ő s z e k r é n y (cca. 1-1,5 nm)
jellemzően garzon, szállodai appartman kiegészítő helyisége, pontosabban berendezési tárgya. Ajtóval lezárható, mérete a konyhabútor méretével egyezik meg. Csak a legfontosabb berendezéseket tartalmazza, mint az egymedencés mosogató, munkapult és általában egy kétlapos elektromos főzőlap. A bútorba be van építve a pult alá egy kisméretű hűtőszekrény is. jellemző mérete min. 150-180 cm szélesség. Zárt egység lévén illetve mert sokszor előtérhez vagy lakótérhez kapcsolódik, ezért önálló gépi elszivással rendelkezik.

- f ő z ő f ü l k e (cca. 1,5-4 nm)
a főzőfülke a főzőszekrény picivel tágasabb változata, annyival, hogy már "be lehet lépni", de ez a belépés sokszor csak 40-60 cm. lehet nyitott és elzárható változatú. egyebekben megegyezik az előző változattal

- f ő z ő k o n y h a (cca. 4-10 nm)
ez gyakorlatilag az általánosan használt főzőhelyiség, melyben teljes értékű módon lehet ételt készíteni, vagyis el kell, hogy férjen a főző-, sütő-, mosogató-(mosogatógép), edényszárító berendezés, az előkészítő munkapult, a normál és a fagyasztó hűtőszekrény, mikrohullámú berendezés, edény, evőeszköz és az étkészlet tárolók. Lehet ablakos és ablak nélküli, ez utóbbi esetben gondoskodni kell a hatékony szellőztetéséről.

- é t k e z ő k o n y h a (cca. 8-20 nm)
a fentivel gyakorlatilag megegyezik, de csak ablakos változata képzelhető el (vagyis rendelkezik természetes világítással és szellőzéssel). A főző funkción kivül helyet kell biztosítani legalább 3-5 fő kényelmes étkezésének is.

- l á t v á n y k o n y h a (cca. 4-8 nm)
gyakorlatilag egy olyan konyha, amelyik egy másik helyiséghez fal nélkül vagy nagyobb méretű (nem zárható) nyilással csatlakozik . Ez a másik helyiség lehet egy nappali vagy egy érkező, esetleg egy közlekedő. Szokták ugyan amerikai konyhának is nevezni, de ennek annyi köze van Amerikához, mint franciakrémesnek a franciákhoz.

FUNKCIÓ ÉS JELLEMZŐ HELYISÉGKAPCSOLATOK
A konyha elhelyezése és kialakítása talán az egyik legfontosabb dolog egy jó lakás kialakításában. A konyha nemcsak mint egy huzamos tartózkodásra szolgáló hely, hanem egyben egy munkahely is, ráadásul "veszélyes üzem" lásd a tűzveszélyt, a vizzel való elárasztás veszélye, elektromos berendezések tömkelege, a főzéssel-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes volta (darabolás, tisztítás, darálás, turmixolás...stb. nem csak meleg keletkezik, hanem jelentős mértékű pára, szaghatás, a keletkező hulladékot el kell tárolni, szinte minden részében nyilik, csúszik, gördül. Az ételkészítés előirt higiéniájának megfelelően szükséges a könnyü tisztíthatóság, a fertőtlenítés elehetősége, a baktériumok megtelepedésének az elkerülése. A sokszor hosszantartó munkavégzés miatt ergonómialilag jól átgondoltnak kell lennie. Vagyis kényelmesnek. A konyha jellemzője, hogy az alaptevékenységen kivül (főzés, sütés, étkezés) más tevékenységek is ide kerülhetnek (mint pl. a mosás). Mindemellett sok esetben a családi élet fontos központja, sok esetben helyettesitve, tehermentesítve a nappalit is. a fentiekből következik, hogy elhelyezését tekintve szerencsés közel a bejárathoz elhelyezni, de legalábbis olyan helyre, ahonnan minél több helyre el lehet látni. Egy otthon lévő szülő részére fontos, hogy lehetőség szerint minél nagyobb területet felügyelet alatt tudjon tartani pl. egy kisgyerek esetében.

Méretétől függően vagy kapcsolódik egy különálló étkezőhöz, ebédlőhöz vagy az étkezés magában a konyhában történik. Létezik ennek persze vegyes változata is, amikor a konyhában csak mondjuk 2-4 fő részére biztositunk éppenhogy étkezési lehetőséget (ez leginkább egy gyors reggeli, uzsona céljait szolgálja), a főétkezéseket (ebéd, vacsora) azonban a tágasabb ebédlőben, étkezőben oldják meg. A különálló étkező, ebédlő ily módon mentesül a gyors reggeli, kapkodásos munkaba. iskolába menetelle járó esetleg otthgyott rendetlenség alól, sőt a konyhától való elválasztása kedvez bizonyos reprezentativ (gondolok itt vendégvárásra) funkcióra is.

A szomszédos helyiségekkel való összekapcsolásban (ill. különválasztásban) a konyhai tevékenység a meghatározó. Abban a szokásrendben, ahol a család tagjai jellemzően nem otthon étkeznek és legfeljebb a reggelit és a (nem főzőtt, tehát meleg) vacsorát fogyasztják el közösen, ott a szomszédos terekkel való összekapcsolódásnak nincs akadélya. az efféle összekapcsolás lehet a lakás egy látványeleme, lehet a szomszéd helyiségből származó megvilágitás felhasználása, lehet a szomszédos terek ezzel történő optikai megnövelésének az eszköze.

Abban a szokásrendben azonban, ahol napi, rendszeres főzés van, ott a konyha állandó munkahellyé válik, annak minden előnyével és hátrányával. A folyamatosan keletkező gőzők, ételkészítési illatanyagok, szagok, a főzéssel és az előkészítéssel együtt járó zajok (turmix, elszivó....) már mélyebb átgondolást igényel a fixen összenyitható vagy zárható lehetőséggel ellátott összenyitás kérdésében. Az un. amerikai konyha nagy csáberővel bír, de aki már járt olyan lakásban, hol ilyen volt és mondjuk egy komplett vasárnapi ebéd készült, az valószinüleg átértékeli a korábban oly szimpatikusnak tetsző modellt. A szokások és az izlés bár befolyásolhatóak, de semmiképp sem hagyhatóak figyelmen kivül. Az állandó vagy legalábbis gyakori főzés esetén akkor ajánlható ez a fajta összenyitás, ha a két helyiség között legalább egy koszorúnyi lelógás van, mely némiképp gátat szab a levegő cirkulációnak, ha rendelkezik megfelelő méretű nyitható ablakkal és megfelelő elszívóberendezéssel is el van látva (hogy mik a megfelelő méretek, a Szellőzés részben lesz még róla szó). Ha mindezek biztositva vannak, akkor a konyhából kiáramló szagok, gőzők jelentősége jelentősen lecsökken. A konyha elhelyezésénél, berendezésénél - ha biztositott be illetve a rálátás - akkor gondolnunk kell arra az állapotra is, amikor nincs minden a helyén, nincsenek emég elmosogatva az edények, amikor ha átmenetileg is, de rendetlenség van. Egy összenyitásnál erre is gondolni kell, és lehet, hogy ilyen esetbe segit egy magasabb pult, egy lehúzható ablak, amely lezárja a konyha terét a többi tértől.

A konyha fontos helyiségkapcsolatához tartozik az élelmiszer és egybek tárolására szolgáló kamra, éléskamra, spájz. ez mind gyakrabban elmarad és a helyét átveszi a kamraszekrény és a nagyméretű hűtőszekrények. Mivel mind kevesebb a házilag eltett - de hűtést nem igénylő élelmiszer (befőtt, savanyuság, lekvár, szörp...), ezért a jelentősége is csökkent. célszerű a konyhából, vagy ha a konyhabútort "szétvágná", akkor a konyha közvetlen közelében elhelyezni. Mindenképpen gondoskodni kell a szellőzéséről, nem baj, sőt előnyös, ha az un. hüvös oldalra kerül (ÉNy-É-ÉK). A szokásoktól eltérően nem célszerű ide tennia hütőszekrényt, fagyasztóládát, mert ezek a gépek a működésük során hőt termelnek, ami nem tesz jót a kamrában tárolt élelmiszereknek.

folyt köv.
Koós Miklós építész

***************************************

5. SZERELVÉNYEK AJTÓN, FIÓKON
A konyhaszekrény elemeire kerülő szerelvények és vasalatok skálája nagyon széles, ezek főbb csoportjai

- a j t ó k i a l a k í t á s o k
az ajtók nyitásához un. kivetőpántot használnak melynek több fajtája létezik, a leggyakoribb 2 változat : az un. rácsukódó (az ajtólap elölről rácsukódik a korpusz látszó éleira) és az un, közécsukódó (amikor az ajtólap a korpuzs oldallapjai közé csukodik, igy zárt állapotban is látszik a korpusz élei).
Az ajtónyitás irányainak 2 fő fajtája van : a hagyományos nyíló és a felfelé nyíló, amelyet pl. a felső szekrényeknél használnak és egy speciális vasalat biztositja, hogy ne essen a fejünkre nyitott állapotban.

- f i ó k k i a l a k í t á s o k
a fiók 3 fő részből áll, egy un. fiókelőlapból (ez látszik és ez anyagában, szinében átalában megegyezik az ajtókkal) a fiókból és egy fiókcsúszó rendszerből, mely a korábbi csúszómozgás helyett szinte kizárólag görgös mozgatással biztosítja a fiók könnyű mozgatását. A fiókok készülhetnek fából, forgácslapból, rétegelt lemezből, de mind gyakrabban - a nagy igénybevétel miatt - fémlemezből, ugyanis ez a kombináció biztositja a leghosszabb ideig a megbízható működést. A fiókok további anyaga lehet az un. rácsos, vagy kosaras megoldás, ahol rozsdamentes kivitelben készülnek a különféle fiókbelsők. Ez a megoldás többek között szabad átlátást biztosit több kinyitott fiókon keresztül, másrészt kis súlya miatt alkalmas nagyméretű fiókok és fiókszerű tárolórendszerek mozgatásához. Ilyen pl. a kamraszekrényként is müködő 60 cm mély, 180-210 m magas egyben kihúzható tárolóelem, amelynél ilyen módon a teljes átszellőzés is biztosítva van.

A korábbi 60 cm széles modulokat felváltották a szélesebb elemek, igy a 90-105-120 cm széles bútorok is. Ezekbe mind gyakrabban nem ajtókat (kétszárnyú ajtókat) szerelnek be, henm nagyméretű fiókokat, Ez a megoldás különösen elönyös fazekak, lábosok, serpenyők tárolására, a nagy és sokszor formátlan edényzet minél kisebb un. hulladékterülettel tárolhatóak ilyen egységekben. Ezek a fiókok magasabbak is az átlagnál, igy sokszor egy ilyen bútorban csak mindössze 2-3 fiók található. Itt mind a tömör, mind az áttört (kosaras) változat előfordulhat.

- a j t ó c s u k ó k
megakadályozandó az ajtók becsapódását olyan vasalattal látják el, mely a becsukódás utolsó pár cm-ben lelassitja még a dinamikus becsapódó mozgást is és lassú és halk becsukódást eredményez. Hasonló célt szolgál a korpuszbe beépíthető (besüllyeszthető) kis stift, amely a kiálló kis müanyag ütközöjének rugalmasságával (rugójával) akadályozza a hirtelen és zajjal járó becsapódást. ezek mind extre kellékek, külön kell kérni őket (nem olcsók)

-f i ó k c s u k ók
hasonlóan az ajtókhoz a fiókoknál is használnak ilyet, de itt annyival egyszerübb a helyzet, hogy maga a fiókcsúszó sinje eleve úgy van kialakitva, hogy kb. 5 cm-re betolva a fiókot már behúzza saját magát.

- f o g a n t y ú k
az ajtókra és a fiókokra kerülő fogantyúk szintén a vásárló által választható opciók közé tartoznak. Igen-igen nagy a választék és mivel egy-egy konyhastudió csak pár gyártó termékét forgalmazza és ezek is sokszor vááltoznak, később ha ugyanolyan fogantyút szeretnénk még vásűrolni, bizony nem biztos hogy találunk még pont ugyanolyat. Formára, méretre, színre igen nagy a választék, a saját izlésünkön túl feltétlenül hallgassuk meg az eladó ajánlatait is, mert ő tapasztalatból tudja, hogy a különféle fogantyúk a különféle színű és stílusú bútorokon hogyan fognak hatni. ennek eldöntése azért sem olyan könnyű, mert ha egységes megjelenést szeretnénk elérni, akkor olyat kell választani, ami ugyanolyan jól mutat a kisméretű ajtón, a nagy ajtón, a kisméretű fiókon és a 120 cm-es két fogantyút igénylő fiókon is ! ez sokszor nem könnyű, márcsak azért sem, mert ezeket a funkciónak megfelelően forgatni kell visszintes illetve függőleges irányba. Léteznek fogantyú családok, ahol ugyanabból a fajtából többféle méret is megtalálható. A fogantyúkat a rögzitésük alapján 1 ill. 2 csavarosak lehetnek és fontos felerősítésü paraméterük a rögzitési pontok középtávolsága. Ezek némiképp tipizáltak, de egyáltalán nem biztos, hogy egy másik gyártó kétcsavaros fogyntyúját fel tudják tenni egy másikhoz készült furatokba. Ezért nagyon jól gondoljuk meg és csak a legutolsó pillanatban határozzuk meg véglegesen a fogantyú fajtáját, mert ha már kifúrták a lyukakat, akkor ott már nincs visszaút !!!
A fogantyúk anyaga - mégha krómozottnak is néz ki - a legtöbbször speciális műanyag, drágább változatban speciális bevonattal rendelkező aluminium, különleges kialakitás esetén lehet pl. porcelán is.

- k i e g é s z i t ő k ajtóra és fiókra
ezek különféle - többnyire fém, fémkosaras - szerelvények, amelyeket az ajtók belső felületére szerelnek fel és a tárolástól kezdve, a szeméttároláson át sokféle funkciót elláthatnak. ezeket az opciókat is nekünk kell kiválasztanunk és ilyenkor célszerü meghallgatni a kereskedőt, hogy milyenek léteznek, mert sokszor nem is gondolunk ezekre az apró praktikus dolgokra. Természetesen itt is léteznek bonyolultabb és komplexebb megoldásol, mint pl. a fiók kihúzásával előtűnő kenyérszeletelőgéptől kezdve a kiegészitő daraboló asztalkáig sok minden.
Ugyanilyen speciális kiegészitő pl. a szemetest rejtő ajtó nyitását biztosító lábnyitó is, amelyet a már korábban belinkelt képen is láthattatok http://www.koos.hu/files/keretesfurner.jpg .
A nagykonya berendezésekről "átvett" szerelvényfajta az un. kéztörlőtartó, melyet a bútorok elejére szerelnek fel végig, mint egy kapaszkodót

A legjelentősebb hazai szerelvényforgalmazók:

FOREST
http://www.foresth.hu/ (itt megnézhetőek pl. az alukeretes ajtók...)

CSERCSICS
http://www.csercsics.hu/ (elég részletes cikklistával)

SCHACHERMAYER
http://www.schachermayer.hu/

6. PÁRKÁNYOK, ÖSSZEKÖTÖK
a kész konyhabútorokra kerölhetnek un. párkányok, pártázatok, a stilusnak megfelelően sima egyszerű lap vagy tagozatos, 3D-s elemből elkészitve. Bármelyikkel is készül, mindegyiknek az a szerepe, hogy a különféle fajtájú, méretű bútorelemet összefogja, egységgessé tegye. További funkciója lehet, ha 12-20 cm-re kinyúlik a felső szekrények síkjából, hogy világítást lehessen benne elhelyezni (ez legtöbbször transzformátorról működő halogénvilágítást jelent, de természetesen lehet valamilyen hagyományos süllyesztett világítás is. itt arra kell tekintettel lenni, hogy egyrészt a felső ajtót nyitni lehessen tőle, másrészt úgy kell beépíteni és úgy kell meghatározni e felső párkányelem helyzetét és méretét, hogy e felső világítás takart részeit és huzalozásázt ne lehessen látni !

a felső szekrényeket nemcsak felül, hanem sokszor alul is összefogják egy egyszerű lappal, különösen akkor, aha e felső szekrényke alja egy magasságban van. kerülhet ide un. fényterelő (fényléc) is, amelyik a felső szekrény aljára kerülő helyi világítást takarja el és biztositja, hogy a lámpa fénye csak a munkalapra kerüljön és ne közvetlenül a szemünkbe.

hamarosan folyt. köv.

(a teljes lakberendezési sorozat megtalálható a www.otthonok.hu ON-LINE fórumán)

Koós Miklós építész