Kedves News Reader!
Most konszenzusra jutottuk, ezt a vitakört tehát lezárhatjuk. Spanyolországhoz nem tudok hozzászólni, elő kelle kotorni a spaonyol nyelvű jogszabályt, ami a hivatalos nevet deklarálja. Problémát okozhat az emelkedett stílus is, amely gyakran túlbővítheti még a dagáslyos "hivatalos" megfogalmazást is. Macedóniát illetően a Dubois-nak adresszált részben írok.
Dubois!
Érzékeny dolgok ezek, a kívülálló gyakran kerül olyan helyzetbe, mint az elefánt a procelánboltban.
Egyszer kaptam egy felháborodott levelet egy bosnyáktól, hogy hogy mertem a bunyevácokat Catholic Serbian-nak fordítani, amikor ők horvátok. Azt tudtam válaszolni neki, hogy a forrásaimban fele-fele arányban vannak a "szerb" ill. "horvát" pártiak; másrészt ez a "szabványos" angol fordítás. Egy átlag angoltól nem lehet elvárni, hogy a bungela és bunyevác etnikai megnevezéseket megkülönböztesse egymástól, ha nem tudja valami ismertebbhez kapcsolni. Azt mégsem írhatom, hogy olyan horvátok, akik valószínüleg a Buna folyó mellől erednek, horvát tudatúak és ilyen meg ilyen sajátosságaik miatt különülnek el a többi délszláv etnikumtól. Azért, az önérzetet tiszteletben tartva, megváltoztattam a szöveget és a Catholic Serbian már csak lábjegyzet lett, hogy így szokták angolul megnevezni.
Macedónia esetén viszont ülön örülök annak, hogy a magyar nyelvben mindkét alak elfogadott, mivel lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük a jelenlegi államot az ókoritól akár van köztük genetikus összefüggés, akár nincs. Ez egy elegáns mód arra, hogy ne kelljen magyarul is a Makedónia, a Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság kifejezést használni, amely köztünk szólva blőd dolog. Én, News Readerrel ellentétben valóban használom.
A magyarban teljesen szabályos alak mindkettő: a "c"-s a latinból átvéve, a "k"-s a görögből. A "c" nem helyteleníthető, mivel Cézárt, cenzust, centrumot (ez pl. eredetileg görög), cirkát, citátumot, cölibátust stb. ejtünk. A tévedés nem egyedül a miénk, az összes újlatin nyelv elkövette ezt. Ha csak nyelvészetileg nézzük a macedón és szerb "k"-s alak ún. mot savant, azaz "tudós szó": a nyelvészetileg várt alak helyett az eredeti nylevhez igazított alak (a magyarban ilyen pl. a státusz szó utolsó hangja). A megkülönböztetés nem egyedül a magyar sajátja: ismeri a csah és a szlovák is. A többi nyelvben is a "k"-s alak a News Reader által igényelt "abszolút névvisszaadás" miatt terjedt el.
Hangsúlyozottan személyes álláspontomat fogom a továbbiakban kifejteni, mivel ha keletről nézzük a macedónokat, akkor bulgárok*, ha nyugatról, akkor macedónok. Hogy mitől lesz egy nép különálló nép, nehéz megmondani. Mindenestre a bulgárok és a macedónok között van és régóta fennáll akkora távolság mint a csehek és szlovákok, alnémetek és hollandok, alsó és felső szorbok, gascogniak és provanszálok stb. között. Ezek közül az egyik külön nép lesz, a másik nem. Nekem mindenesetre a bulgár állam (valaha volt) mentalitása a török kisebbséggel szemben azt sugallja, hogy nem kellett a szerbeknek nagy erőszakot tenniük, hogy a macedón öntudat felébredjen: az -ov végű családnevek ott sem mindig önkéntes alapon történtek (ld. a birkózót: Sulejmanov ~ Sulejmanoglu). Mivel e kérdés megközelítése az érintettek részéről érzelmi alapon történik, nem érdemes mélyebben belemerülni. Azért megjegyezném, hogy az én igazolványomban sem a "saját" nevem van, a magyar állam is hajlamos volt ilyet elkövetni: de nem zavar, mivel nem válok mássá általa.
* Megjegyzés: fent a csillag a bulgár után azért állt, mivel ezzel találtam még egy párt az azonos nevű mai és régi népek megkülönböztetésére. Én a bulgárt használom, ha a szláv népességről van szó, és a bolgárt, ha a törökről. |