Keresés

ez az önálló nem önálló vita kezd kicsit meddő lenni. eldöntéséhez definiálni kellene az önálló állam kritériumait. amit a pénzügyről irtál annak egy része igaz az eu-ra is. közösségi pénzügyeknek alárendelve a nemzetiérdekek, az eurot is közös pénzintézet bocsátja ki. nem vitatkozni akarok veled, épp a vita elkerülése érdekében vetettem fel az önállóság definiálását.
gyanitom ebben sem lesz egységes álláspont, de ez nem is baj.

sziaszok

Magyarország NEM VOLT ÖNÁLLÓ az O-M Monarchián belül! Olyannyira nem, hogy hiába volt a magyar állampolgárság, a külföldre utazó magyarokat MINDIG, MINDENHOL osztrák állampolgárokként tartották nyilván.

Valóban létezett "önálló" magyar pénzügy és hadügy. De. Nem véletlenül tettem idézőjelbe az önállót!

A KÖZÖS miunisztériumokkal, sőt az örökös tartományok kormányával szemben is a magyar kormányszerveket ALSÓBRENDŰEKNEK tartották.

Példa: a m.kir. Honvédség a közös hadsereg kiegészitő erejeként működött, tulajdonképpen annak miliciája volt! (Sorkatonai szolgálat a m.kir.Honvédségben: 6 hónap, a közös hadseregben: 3 ÉV!) Honvédtiszteket nem helyezhettek át a közös haderőhöz, de a közös tiszteket a honvédséghez igen, mert a Ludovicát nem ismerték el a linzi hadiakadémiával egyenrangúnak! És hogy mást ne mondjak: 1913-ig a m.kir.Honvédségnek nem volt tüzérsége, egészen a háború végéig nem jöttek létre honvéd műszaki alakulatok stb. stb.

Ez nektek önálló haderő?! Ugyan már.........

A pénzügyek terén ugyanez volt a helyzet. Magyarország nem rendelkezett önálló nemzeti bankkal, a bankjegykibocsájtást a közös o-M Bank intézte. A magyar pénzügy csak Magyarországon rendelkezett költségvetési jogokkal, de alá volt rendelve a közös pénzügybnek (az más kérdés, hogy a közös pénzügy vezetője egy magyar, Kállay Béni volt....)

Egy olyan ország, amelynek nincs Külügyminisztériuma, NEM TEKINTHETŐ ÖNÁLLÓ ÁLLAMNAK! Nekünk pedig nem volt!

A fontos döntéseket mindig a KÖZÖS minisztertanács hozta, amelyeket I. Ferenc József vagy elfogadottt, vagy sem. Mert I. F.J. minden parlamentális máz ellenére megmaradt annak, ami volt 1867 előtt is: egy tipikus neoabszolutista uralkodónak.

Hogy Tisza esetleges ellenszavazata mit számitott voln a 1914-ben? A fenntebb leirtak figyelembevételével: SEMMIT. Tisza max. lemoindott volnsa, mert az uralkodó és a vezérkar már rég eldöntötte a preventiv háborút Szerbia ellen. És ennek a háborúnak Tisza is lelkes hive volt, ezért verette szét 1912-ben az országgyűlést, mert az nem akarta megszavazni a többszörösére növelt hadi költségvetést.