Kedves LvT!
Olvasgattam a magyarulez topikokat, és rájöttem, hogy ez az egész nyelvészet borzasztó következetlen rendszer, hiszen sokszor van, hogy egy dolog egy darabig hiba, aztán már ha elég sokan használják akkor norma. Tudom, hogy ez azért van, mert a nyelv él, és fejlődik. De Te is írod most, "hogy az nyelv vizsgálatához modellt kell alkotnunk. Az én modellem az volt, hogy....". Tehát nem tudunk egzaktak lenni anélkül, hogy pontosan ne definiálnánk a helyzetet. Akkor meg már fucsa lenne, ha maradna vitatott elem. Mindenesetre szerintem egy általános iskolai nyelvtantudás szintnél mélyebbre menve a logikát nyugodtan szögre akaszthatjuk. Legalábbis azt a logikát, amit én természetesnek tartok. Egy magyartanár ismerősöm azt mondta, hogy az a kérdés, amiről mi itt vitatkoztunk a nem létező többesszám esetében, az a nullmorféma, és a nyelvészek direkt erre találták ki, hogy összehasonlíthassanak nem összehasonlítható dolgokat (lehet hogy nem pontosan így mondta, de nekem ez jött le). Ja, mondom, így már értem, ha másféle szabályokat hozunk, akkor minden lehet logikus. Azt is el tudom fogadni, hogy egy ilyen borzasztó következetlen rendszer elemzéséhez létre kell hozni a hétköznapitól eltérő szabályokat. És az is érthető, hogy ha ezeket a szabályokat nem ismerem, akkor nem logikus számomra. És én nem ismerem a nyelvészeti szabályokat, csak egy kicsit érdekel a nyelv.
Azt is megállapítottam a magyarulez topikok olvasgatásakor, hogy Ti hárman minha egy picit hajlamosak lennétek a sértődésekre. Nos, hagy szögezzem le, senkit nem akarok szándékosan megbántani, ha a nyelvről vitatkozunk (beszélgetünk). (Mondjuk ha másról -pl a skodáról- vitatkozunk az más.)
És ha úgy gondoljátok, hogy az okoskodásommal csak rontom itt levegőt, csak szóljatok. Tulajdonképpen lehet, hogy hasznosabb is lenne, ha az ember nem a monitor előtt ülne.
"Ez a logika éppen a természettudományos észjáráson alapul, és teljes mértékben az információelmélet elveiből következik. "
Meg fogok érdezni másokat is. Szerintem egy olyan kérdésre, hogy 'eltérő fényerővel világít-e egy elemlámpa és egy csavarhúzó?' Lehet azt is mondani, hogy igen, meg azt is, hogy értelmetlen a kérdés, mert a csavarhúzó nem nulla fénnyel világít, hanem nem ad ki fényt. Nos, én úgy gondolom, hogy az utóbbi a korrekt válasz.
Erről egyébként az jut eszembe, amikor valaki egy eldöntendő kérdésre igennel válaszol, arra gondolván, hogy nem tud/akar dönteni. Pl.:
-Kólát kérsz, vagy narancslevet?
-Igen! - mondja a vendég, mert ő mindkettőt szereti.
Nos, ez a vendég helyesen, logikusan válaszolt, vagy udvariatlan volt?
Annak idején, ha a Játék a betűkkel tévévetélkedőben kirakom azt, hogy 'titánokat', akkor azt elfogadták volna-e vagy sem? Mert általában azt szokta mondani a szakértő (hogy is hívták?), hogyha a játékos tud vele mondatot alkotni, akkor jó.
És teljesen igazad van, én is úgy érzem, hogy azt kell mondani, hogy a 'titánból készülteket'. De a gyakorlatban, ilyen esetben, szinte biztos, hogy a rövidebb módon hangzik el a mondat.
S ha már előjött a tulajdonnév. Miért ragozzuk másképpen? Pl sugár - sugarat , Sugár - Sugárt?
|