Kedves dr. Agy!
> Ezzel a logikával az én műszaki észjárásom nem tud egyetéreni.
Ez a logika éppen a természettudományos észjáráson alapul, és teljes mértékben az információelmélet elveiből következik.
> De van egy rakás olyan, amit második jelentésben soha nem ismertem. Pl. pletyka, aggság, idiotizmus, szentes.
Ezzel az aggság és a szentes esetén magam is így vagyok, míg ki nem gyűjtöttem neked őket, magam sem tudtam ezeket a jelentéseket. A pletykában segített biológusdiplomám, az idiotizmusban pedig az egészségügyi és nyelvészeti praxisom.
> Két szó volt a felsorolásban, a nyugta és a bukta, aminek -k és -i többesszáma lehet, én a -i változatot nem értem. Ha kisegítenél ebben....
Ezek végén az -a birtokos személyrag, a szótő valójában *nyugt és *bukt, csak ez így sosem fordul elő, ezért nem is szótárazható ilyen csonka formában. Ezért van az, hogyha a főhős elbukik, akkor az a főhős bukta, amit viszont eszik, az a főhős buktája.
Mivel azonban itt birtokos személyragról van szó, a többes számot nem a -k jellel, hanem az -i birtoktöbbesítő jellel kell képezni: a főhős buktái. Olyan nincs, hogy bukták 'bukások' jelentésben; illetve van, de az olyan nyelvi tévedés, mintha az emelőszerkezetek többes számát úgy mondjuk, hogy darvak.
> De vannak tényleg olyan szavak, amelyeknek vitán felül kétféle többesszáma van, ilyen volt például a vörös. Ilyen van még?
Gyakorlatilag az összes, a többes számát kötőhangzóval képző melléknév, amelyeknek van átvitt értelemben főnevesült változatuk. Ez utóbbiak túlnyomó többsége -ö/-o kötőhangzóval képzi a többes számát. Ezzel szembenáll az alkalmilag, konkrét értelemben értett főnévi használat, ahol a kötőhangzó: -e/-a. Pl. havas: havasok 'nagy hegyek' ~ havasak 'behavazott (emberek stb.)'. A többi példát rád bízom.
> Aztán például a titánnak miért nincs többesszáma, ha például a vasnak, aranynak, alumíniumnak lehet.
Megnyugtatlak, az alumíniumnak sincs. Példád alkalmilag "megszemélyesített" használat volt. Ez már egy másik jelentés, mint ami a szótárban van, tehát a szótárban lévő adott jelentésű szó ragozását nem befolyásolja.
Eredetileg az aranynak sem volt többes száma, de mivel ebből aranypénzt vertek, az arany szónak lett 'aranyból vert pénzérme' jelentése is, amely olyan elterjedt volt, hogy szótárazható lett. Ez utóbbinak van aranyak többes száma, de az arany anyagnévnek továbbra sincs.
Már írtam korábban, hogy az nyelv vizsgálatához modellt kell alkotnunk. Az én modellem az volt, hogy a nyelv az, ahogy az értelmező szótárban le van írva. Ha más modellt választunk, akkor a nedü szó is olyan lesz, mint a daru, mivel van olyan nyelvjárás, ahol ennek a szónak nincs nedv egyes száma, de két nedvek és nedük többes száma, két eltérő jelentéssel. Ugyanakkor, van olyan, akinek a foglyok és a fogolyok külön értelmet hordoz.
Nem vehetjük figyelembe az összes magyar beszélő nyelvhasználatát, így a kérdéseket és a válaszokat a definiált köznyelvre vonatkoztatjuk. Ebben pedig nincs olyan párbeszéd, mint:
-Add ide a csavarokat!
-Melyikeket?
-A *titánokat!
Helyette ez kell:
-A titánből készülteket! |