Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2003-08-29 20:31:36 317
„Ez egyfajta struccpolitika: nem vizsgáljuk a bonyolultat, csak az egyszerűt.”
Szerintem ez nem struccpolitika, hanem a faktorok szétválogatása, amely elkerülhetetlen a megismerésben. Amúgy teljesen bevett módszer, hogy ha valamit valamilyen okból nem tudok megfigyelni, akkor keresnem kell egy olyan megfigyelhető vizsgálandó tárgyat, amely a vizsgálat szempontjából azonos tulajdonságokat mutat az eredeti elemzendővel.

Nem „ekvivalens az Őrs vezér tere a Hősök tere-vel, mert az egyik alaptagja összetett, a másiké egyszerű.”
A jelen esetben a bővítmény szerkesztettsége nem tűnik relevánsnak, de a problémát az okozza, hogy a titulosos meghatározó tagú közterületnevek csak fakultatíve birtokos személyjeles alaptagúak (tehát tesztelhetetlenek), míg a többes számú meghatározó tagúak kötelezően birtokos személyjelesek.
Foglalkoztam a közelmúltban a birtokos személyjeles közterületnevekkel (in Hajdú Mihály–Keszler Borbála [szerk.]: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára, 707–15), a vizsgálat anyaga: a) a teljes mai budapesti közterületnév-állomány; b) a ma már hatályon kívül levő budapesti utcanevek, eltekintve a régi írásbeliségben csak idegen nyelvű utcanevek későbbi magyar fordításától, nem hagyva figyelmen kívül azokat a hatályon kívüli közterületneveket, amelyek más objektum neveként hatályosak Budapesten; c) Budapest agglomerációjának mai névállománya; d) a jelentősebb magyarországi vidéki városok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) mai közterületnevei. Sajnos a cikket nem tudom elküldeni, mert miután megírtam, elszállt a rendszerem, s így nekem sincs meg fájlban. A konklúziót azonban idézem:
„a birtokos személyjeles közterületneveknek produktivitás szempontjából két csoportjuk van. Az egyik csoport produktív, ebbe tartoznak a valódi többes számú tulajdonnévi eleműek, melyek minden földrajzi köznévvel teljesen produktívak és kötelezők, az embercsoportot jelölő -ság/-ség képzősek, illetve az igéből vagy melléknévből képzett elvont főnevek, amelyek az út földrajzi köznévvel teljesen produktívak és kötelezől. A másik csoportba tartozók lényegében nem produktívak, csupán megkövült alakokat tartalmaznak; ezek jellemzően titulusosak, szakrálisak vagy egyéb okból viszonyult a nevekhez nagyobb fokú tisztelettel a névadó, s a névadás jellemzően az 1930-as években történt. E megállapítások alól elenyésző számú adat mutatkozik kivételnek.”

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2003-08-29 20:06:13 316
Kedves rumci!

Csak nem állom meg: "miután megállapítottam, hogy az Örs vezér tere nem vizsgálható, mivel a beszélt nyelvben szabadon váltakozhatik az Örs vezér tér alakkal".

Ez az egyik metodológiai hibád. (Ez egyfajta struccpolitika: nem vizsgáljuk a bonyolultat, csak az egyszerűt.)

Ettől függetlenül sem lenne ekvivalens az Őrs vezér tere a Hősök tere-vel, mert az egyik alaptagja összetett, a másiké egyszerű. Ergo az erre vonatkozó külön vizsgálat nélkül egyáltalán nem állíthatjuk, hogy ugyanaz a szabályrendszer hathat rájuk.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!