|
|
 |
rumci
2003-08-29 20:10:27
|
77
|
| Eszembe jutott most még a javak, amely már erőteljesen elvált a jó-tól, s az egyes számát a jogászok a szuppletív jószággal helyettesítik. |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2003-08-29 20:00:18
|
76
|
Kedves rumci!
Ezzel a léptek-kel (és összetételével) valóban megfogtál. A többi azonban más, mint amit az eredeti pluralia tantum fogalom alatt érteni szoktak. |
|
Előzmény:
 |
rumci
2003-08-29 18:49:27
|
75
|
„a magyarban csak többes számú főnév nincs”
Az ÉrtSz. a következő csak többes számú főnevekről tud: aprószentek, arcvonás, árviszonyok, elei, életviszonyok, jelenvoltak, jogászévek, korviszonyok, közviszonyok, krokodilkönnyek, lakásviszonyok, légutak, légügy, léptek, mézeshetek, naturáliák, ősszülők, párthívek, pénzviszony, rohamléptek, szűzérmék, tulajdonviszony, ükszülők, üzelmek. A következőknek csak a főnévi szófajára érvényes a kötelző többes szám: ajkú, alábbi, anyagi, boldog, császári, égi, egyenesszárnyú, fenti, feudális, fővárosi, gerinces, gerinctelen, gumós, halálfejes, hártyásszárnyú, házi, ízeltlábú, kadet2, későbbi, kétszárnyú, kieső, korai, körülálló, lábatlan, látott, lelki, mostani, népi, otthoni, patás, pillangós, recésszárnyú, síkszárnyú, tiszántúli, tobozos, végbeli, zárvatermő.
A fenti lista azonban persze meglehetősen heterogén: némelyik kötelező többes számának kizárólag szaknyelvhelyességi okai vannak, mások kizárólag szemantikai okokból ilyenek, így a minden + egyes szám is lehetséges, csupán szűk hányaduk valódi plurale tantum. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|