Keresés

-------------------
03 K O N Y H A
-------------------

ELŐÍRÁSOK

a korábbi elég szigorú szabályozás után egy jóval általánosabb és kevesebb korlátozást jelentő szabályozás lépett életbe :
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrol

77.§(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csokapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelo hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban), ha az fohelyiséget határol,
b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, fokapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá
c) ejtovezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetoleg ho- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tuzfalat is.
(5) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévo födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezetheto, az egy lakáson vagy üdüloegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülheto el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt s lefolyást biztosító módon (pl. szereloszintben, padlócsatornában, védocsoben) vagy a födém felett vezetheto. Függoleges irányban csatornavezeték átvezetheto, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csokapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.
90.§(3) Minden olyan helyiséget, ahol fozo, süto vagy egyéb gozt termelo üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellozési lehetoséggel, illetoleg mesterséges szelloztetés esetén el nem zárható gravitációs vésszellozo-nyílással kell létesíteni.

FOGALMAK
bár a jogszabály már nem különbözteti meg a különféle konyha típusokat, a valóságban megmaradtak és használatosak a gyakorlatban kialakult formák :

- f ő z ő s z e k r é n y (cca. 1-1,5 nm)
jellemzően garzon, szállodai appartman kiegészítő helyisége, pontosabban berendezési tárgya. Ajtóval lezárható, mérete a konyhabútor méretével egyezik meg. Csak a legfontosabb berendezéseket tartalmazza, mint az egymedencés mosogató, munkapult és általában egy kétlapos elektromos főzőlap. A bútorba be van építve a pult alá egy kisméretű hűtőszekrény is. jellemző mérete min. 150-180 cm szélesség. Zárt egység lévén illetve mert sokszor előtérhez vagy lakótérhez kapcsolódik, ezért önálló gépi elszivással rendelkezik.

- f ő z ő f ü l k e (cca. 1,5-4 nm)
a főzőfülke a főzőszekrény picivel tágasabb változata, annyival, hogy már "be lehet lépni", de ez a belépés sokszor csak 40-60 cm. lehet nyitott és elzárható változatú. egyebekben megegyezik az előző változattal

- f ő z ő k o n y h a (cca. 4-10 nm)
ez gyakorlatilag az általánosan használt főzőhelyiség, melyben teljes értékű módon lehet ételt készíteni, vagyis el kell, hogy férjen a főző-, sütő-, mosogató-(mosogatógép), edényszárító berendezés, az előkészítő munkapult, a normál és a fagyasztó hűtőszekrény, mikrohullámú berendezés, edény, evőeszköz és az étkészlet tárolók. Lehet ablakos és ablak nélküli, ez utóbbi esetben gondoskodni kell a hatékony szellőztetéséről.

- é t k e z ő k o n y h a (cca. 8-20 nm)
a fentivel gyakorlatilag megegyezik, de csak ablakos változata képzelhető el (vagyis rendelkezik természetes világítással és szellőzéssel). A főző funkción kivül helyet kell biztosítani legalább 3-5 fő kényelmes étkezésének is.

- l á t v á n y k o n y h a (cca. 4-8 nm)
gyakorlatilag egy olyan konyha, amelyik egy másik helyiséghez fal nélkül vagy nagyobb méretű (nem zárható) nyilással csatlakozik . Ez a másik helyiség lehet egy nappali vagy egy érkező, esetleg egy közlekedő. Szokták ugyan amerikai konyhának is nevezni, de ennek annyi köze van Amerikához, mint franciakrémesnek a franciákhoz.

FUNKCIÓ ÉS JELLEMZŐ HELYISÉGKAPCSOLATOK
A konyha elhelyezése és kialakítása talán az egyik legfontosabb dolog egy jó lakás kialakításában. A konyha nemcsak mint egy huzamos tartózkodásra szolgáló hely, hanem egyben egy munkahely is, ráadásul "veszélyes üzem" lásd a tűzveszélyt, a vizzel való elárasztás veszélye, elektromos berendezések tömkelege, a főzéssel-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes volta (darabolás, tisztítás, darálás, turmixolás...stb. nem csak meleg keletkezik, hanem jelentős mértékű pára, szaghatás, a keletkező hulladékot el kell tárolni, szinte minden részében nyilik, csúszik, gördül. Az ételkészítés előirt higiéniájának megfelelően szükséges a könnyü tisztíthatóság, a fertőtlenítés elehetősége, a baktériumok megtelepedésének az elkerülése. A sokszor hosszantartó munkavégzés miatt ergonómialilag jól átgondoltnak kell lennie. Vagyis kényelmesnek. A konyha jellemzője, hogy az alaptevékenységen kivül (főzés, sütés, étkezés) más tevékenységek is ide kerülhetnek (mint pl. a mosás). Mindemellett sok esetben a családi élet fontos központja, sok esetben helyettesitve, tehermentesítve a nappalit is. a fentiekből következik, hogy elhelyezését tekintve szerencsés közel a bejárathoz elhelyezni, de legalábbis olyan helyre, ahonnan minél több helyre el lehet látni. Egy otthon lévő szülő részére fontos, hogy lehetőség szerint minél nagyobb területet felügyelet alatt tudjon tartani pl. egy kisgyerek esetében.

Méretétől függően vagy kapcsolódik egy különálló étkezőhöz, ebédlőhöz vagy az étkezés magában a konyhában történik. Létezik ennek persze vegyes változata is, amikor a konyhában csak mondjuk 2-4 fő részére biztositunk éppenhogy étkezési lehetőséget (ez leginkább egy gyors reggeli, uzsona céljait szolgálja), a főétkezéseket (ebéd, vacsora) azonban a tágasabb ebédlőben, étkezőben oldják meg. A különálló étkező, ebédlő ily módon mentesül a gyors reggeli, kapkodásos munkaba. iskolába menetelle járó esetleg otthgyott rendetlenség alól, sőt a konyhától való elválasztása kedvez bizonyos reprezentativ (gondolok itt vendégvárásra) funkcióra is.

A szomszédos helyiségekkel való összekapcsolásban (ill. különválasztásban) a konyhai tevékenység a meghatározó. Abban a szokásrendben, ahol a család tagjai jellemzően nem otthon étkeznek és legfeljebb a reggelit és a (nem főzőtt, tehát meleg) vacsorát fogyasztják el közösen, ott a szomszédos terekkel való összekapcsolódásnak nincs akadélya. az efféle összekapcsolás lehet a lakás egy látványeleme, lehet a szomszéd helyiségből származó megvilágitás felhasználása, lehet a szomszédos terek ezzel történő optikai megnövelésének az eszköze.

Abban a szokásrendben azonban, ahol napi, rendszeres főzés van, ott a konyha állandó munkahellyé válik, annak minden előnyével és hátrányával. A folyamatosan keletkező gőzők, ételkészítési illatanyagok, szagok, a főzéssel és az előkészítéssel együtt járó zajok (turmix, elszivó....) már mélyebb átgondolást igényel a fixen összenyitható vagy zárható lehetőséggel ellátott összenyitás kérdésében. Az un. amerikai konyha nagy csáberővel bír, de aki már járt olyan lakásban, hol ilyen volt és mondjuk egy komplett vasárnapi ebéd készült, az valószinüleg átértékeli a korábban oly szimpatikusnak tetsző modellt. A szokások és az izlés bár befolyásolhatóak, de semmiképp sem hagyhatóak figyelmen kivül. Az állandó vagy legalábbis gyakori főzés esetén akkor ajánlható ez a fajta összenyitás, ha a két helyiség között legalább egy koszorúnyi lelógás van, mely némiképp gátat szab a levegő cirkulációnak, ha rendelkezik megfelelő méretű nyitható ablakkal és megfelelő elszívóberendezéssel is el van látva (hogy mik a megfelelő méretek, a Szellőzés részben lesz még róla szó). Ha mindezek biztositva vannak, akkor a konyhából kiáramló szagok, gőzők jelentősége jelentősen lecsökken. A konyha elhelyezésénél, berendezésénél - ha biztositott be illetve a rálátás - akkor gondolnunk kell arra az állapotra is, amikor nincs minden a helyén, nincsenek emég elmosogatva az edények, amikor ha átmenetileg is, de rendetlenség van. Egy összenyitásnál erre is gondolni kell, és lehet, hogy ilyen esetbe segit egy magasabb pult, egy lehúzható ablak, amely lezárja a konyha terét a többi tértől.

A konyha fontos helyiségkapcsolatához tartozik az élelmiszer és egybek tárolására szolgáló kamra, éléskamra, spájz. ez mind gyakrabban elmarad és a helyét átveszi a kamraszekrény és a nagyméretű hűtőszekrények. Mivel mind kevesebb a házilag eltett - de hűtést nem igénylő élelmiszer (befőtt, savanyuság, lekvár, szörp...), ezért a jelentősége is csökkent. célszerű a konyhából, vagy ha a konyhabútort "szétvágná", akkor a konyha közvetlen közelében elhelyezni. Mindenképpen gondoskodni kell a szellőzéséről, nem baj, sőt előnyös, ha az un. hüvös oldalra kerül (ÉNy-É-ÉK). A szokásoktól eltérően nem célszerű ide tennia hütőszekrényt, fagyasztóládát, mert ezek a gépek a működésük során hőt termelnek, ami nem tesz jót a kamrában tárolt élelmiszereknek.

folyt köv.
Koós Miklós építész

***************************************

5. SZERELVÉNYEK AJTÓN, FIÓKON
A konyhaszekrény elemeire kerülő szerelvények és vasalatok skálája nagyon széles, ezek főbb csoportjai

- a j t ó k i a l a k í t á s o k
az ajtók nyitásához un. kivetőpántot használnak melynek több fajtája létezik, a leggyakoribb 2 változat : az un. rácsukódó (az ajtólap elölről rácsukódik a korpusz látszó éleira) és az un, közécsukódó (amikor az ajtólap a korpuzs oldallapjai közé csukodik, igy zárt állapotban is látszik a korpusz élei).
Az ajtónyitás irányainak 2 fő fajtája van : a hagyományos nyíló és a felfelé nyíló, amelyet pl. a felső szekrényeknél használnak és egy speciális vasalat biztositja, hogy ne essen a fejünkre nyitott állapotban.

- f i ó k k i a l a k í t á s o k
a fiók 3 fő részből áll, egy un. fiókelőlapból (ez látszik és ez anyagában, szinében átalában megegyezik az ajtókkal) a fiókból és egy fiókcsúszó rendszerből, mely a korábbi csúszómozgás helyett szinte kizárólag görgös mozgatással biztosítja a fiók könnyű mozgatását. A fiókok készülhetnek fából, forgácslapból, rétegelt lemezből, de mind gyakrabban - a nagy igénybevétel miatt - fémlemezből, ugyanis ez a kombináció biztositja a leghosszabb ideig a megbízható működést. A fiókok további anyaga lehet az un. rácsos, vagy kosaras megoldás, ahol rozsdamentes kivitelben készülnek a különféle fiókbelsők. Ez a megoldás többek között szabad átlátást biztosit több kinyitott fiókon keresztül, másrészt kis súlya miatt alkalmas nagyméretű fiókok és fiókszerű tárolórendszerek mozgatásához. Ilyen pl. a kamraszekrényként is müködő 60 cm mély, 180-210 m magas egyben kihúzható tárolóelem, amelynél ilyen módon a teljes átszellőzés is biztosítva van.

A korábbi 60 cm széles modulokat felváltották a szélesebb elemek, igy a 90-105-120 cm széles bútorok is. Ezekbe mind gyakrabban nem ajtókat (kétszárnyú ajtókat) szerelnek be, henm nagyméretű fiókokat, Ez a megoldás különösen elönyös fazekak, lábosok, serpenyők tárolására, a nagy és sokszor formátlan edényzet minél kisebb un. hulladékterülettel tárolhatóak ilyen egységekben. Ezek a fiókok magasabbak is az átlagnál, igy sokszor egy ilyen bútorban csak mindössze 2-3 fiók található. Itt mind a tömör, mind az áttört (kosaras) változat előfordulhat.

- a j t ó c s u k ó k
megakadályozandó az ajtók becsapódását olyan vasalattal látják el, mely a becsukódás utolsó pár cm-ben lelassitja még a dinamikus becsapódó mozgást is és lassú és halk becsukódást eredményez. Hasonló célt szolgál a korpuszbe beépíthető (besüllyeszthető) kis stift, amely a kiálló kis müanyag ütközöjének rugalmasságával (rugójával) akadályozza a hirtelen és zajjal járó becsapódást. ezek mind extre kellékek, külön kell kérni őket (nem olcsók)

-f i ó k c s u k ók
hasonlóan az ajtókhoz a fiókoknál is használnak ilyet, de itt annyival egyszerübb a helyzet, hogy maga a fiókcsúszó sinje eleve úgy van kialakitva, hogy kb. 5 cm-re betolva a fiókot már behúzza saját magát.

- f o g a n t y ú k
az ajtókra és a fiókokra kerülő fogantyúk szintén a vásárló által választható opciók közé tartoznak. Igen-igen nagy a választék és mivel egy-egy konyhastudió csak pár gyártó termékét forgalmazza és ezek is sokszor vááltoznak, később ha ugyanolyan fogantyút szeretnénk még vásűrolni, bizony nem biztos hogy találunk még pont ugyanolyat. Formára, méretre, színre igen nagy a választék, a saját izlésünkön túl feltétlenül hallgassuk meg az eladó ajánlatait is, mert ő tapasztalatból tudja, hogy a különféle fogantyúk a különféle színű és stílusú bútorokon hogyan fognak hatni. ennek eldöntése azért sem olyan könnyű, mert ha egységes megjelenést szeretnénk elérni, akkor olyat kell választani, ami ugyanolyan jól mutat a kisméretű ajtón, a nagy ajtón, a kisméretű fiókon és a 120 cm-es két fogantyút igénylő fiókon is ! ez sokszor nem könnyű, márcsak azért sem, mert ezeket a funkciónak megfelelően forgatni kell visszintes illetve függőleges irányba. Léteznek fogantyú családok, ahol ugyanabból a fajtából többféle méret is megtalálható. A fogantyúkat a rögzitésük alapján 1 ill. 2 csavarosak lehetnek és fontos felerősítésü paraméterük a rögzitési pontok középtávolsága. Ezek némiképp tipizáltak, de egyáltalán nem biztos, hogy egy másik gyártó kétcsavaros fogyntyúját fel tudják tenni egy másikhoz készült furatokba. Ezért nagyon jól gondoljuk meg és csak a legutolsó pillanatban határozzuk meg véglegesen a fogantyú fajtáját, mert ha már kifúrták a lyukakat, akkor ott már nincs visszaút !!!
A fogantyúk anyaga - mégha krómozottnak is néz ki - a legtöbbször speciális műanyag, drágább változatban speciális bevonattal rendelkező aluminium, különleges kialakitás esetén lehet pl. porcelán is.

- k i e g é s z i t ő k ajtóra és fiókra
ezek különféle - többnyire fém, fémkosaras - szerelvények, amelyeket az ajtók belső felületére szerelnek fel és a tárolástól kezdve, a szeméttároláson át sokféle funkciót elláthatnak. ezeket az opciókat is nekünk kell kiválasztanunk és ilyenkor célszerü meghallgatni a kereskedőt, hogy milyenek léteznek, mert sokszor nem is gondolunk ezekre az apró praktikus dolgokra. Természetesen itt is léteznek bonyolultabb és komplexebb megoldásol, mint pl. a fiók kihúzásával előtűnő kenyérszeletelőgéptől kezdve a kiegészitő daraboló asztalkáig sok minden.
Ugyanilyen speciális kiegészitő pl. a szemetest rejtő ajtó nyitását biztosító lábnyitó is, amelyet a már korábban belinkelt képen is láthattatok http://www.koos.hu/files/keretesfurner.jpg .
A nagykonya berendezésekről "átvett" szerelvényfajta az un. kéztörlőtartó, melyet a bútorok elejére szerelnek fel végig, mint egy kapaszkodót

A legjelentősebb hazai szerelvényforgalmazók:

FOREST
http://www.foresth.hu/ (itt megnézhetőek pl. az alukeretes ajtók...)

CSERCSICS
http://www.csercsics.hu/ (elég részletes cikklistával)

SCHACHERMAYER
http://www.schachermayer.hu/

6. PÁRKÁNYOK, ÖSSZEKÖTÖK
a kész konyhabútorokra kerölhetnek un. párkányok, pártázatok, a stilusnak megfelelően sima egyszerű lap vagy tagozatos, 3D-s elemből elkészitve. Bármelyikkel is készül, mindegyiknek az a szerepe, hogy a különféle fajtájú, méretű bútorelemet összefogja, egységgessé tegye. További funkciója lehet, ha 12-20 cm-re kinyúlik a felső szekrények síkjából, hogy világítást lehessen benne elhelyezni (ez legtöbbször transzformátorról működő halogénvilágítást jelent, de természetesen lehet valamilyen hagyományos süllyesztett világítás is. itt arra kell tekintettel lenni, hogy egyrészt a felső ajtót nyitni lehessen tőle, másrészt úgy kell beépíteni és úgy kell meghatározni e felső párkányelem helyzetét és méretét, hogy e felső világítás takart részeit és huzalozásázt ne lehessen látni !

a felső szekrényeket nemcsak felül, hanem sokszor alul is összefogják egy egyszerű lappal, különösen akkor, aha e felső szekrényke alja egy magasságban van. kerülhet ide un. fényterelő (fényléc) is, amelyik a felső szekrény aljára kerülő helyi világítást takarja el és biztositja, hogy a lámpa fénye csak a munkalapra kerüljön és ne közvetlenül a szemünkbe.

hamarosan folyt. köv.

(a teljes lakberendezési sorozat megtalálható a www.otthonok.hu ON-LINE fórumán)

Koós Miklós építész

az előző részben az ajtótípusoknál kihagytam egyet :
- fémkeretes ajtók. szinte kizárólag aluminiumból készítik, kész profilt vásárol a gyártó a majdani ajtó méretének megfelelően vékonyabb vagy szélesbb látszó profillal. A betét lehet festett, furnérozott lap, de leggyakrabban üveget tesznek bele, akkor is inkább a felső szekrény elemekbe (de nem kizárólag). Nagyon dekorativ és roppant divatos, vagyis "trendy".

szintén lemaradtak a különféle lam. lap gyártók cimei is :

INTERSPAN
http://www.interspan.hu/

BAILLOU
http://www.baillou.hu/termekek/index.htm

THERMOPAL
http://www.thermopal.de/home/Navigation/index_EN.html

és akkor amunkapult felületek anyagainak folytatása :
---------------------
- tömör fából . Ilyen anyag látható pl. az IKEA -ban is, un. tömbösitett fából készítik (2-3-4 cm vastag léceket összeragasztanak és lapra csiszolnak. Hátránya hogy korlátozottak a méretei, befoguláskor egyedi megoldás kiván. Előnye, hogy természetes fa, annak minden szépségével, sohasem lakkozzák, mert könnyen feljönne és belekerülve az ételbe mérgezhet. Ezért ezeket a fajta lapokat méhviasszal szokás kezelni, ami ugyan egy kicsit macerás, de megtartja afa eredeti tulajdonságát. nekem volt ilyen konyhám 8amikor még én is azt képzeltem magamról, hogy tudok csinálni, olyannyira hogy még magát a munkalapot is én csináltam, no inkább nem ecsetelem........ :-))). Szóval a vizre érzékeny, nem szereti, ha órákig el van árasztva vizzel, különösen ha már régen volt viaszolva. Nem vagyok meggyőződve a 100 %-os higiéniáról, de a felület mindenképpen megérdemel egy átgondolást

IKEA (nemcsak tömör fa)
http://www.ikea-usa.com/ms/en_US/virtual_catalogue/kitchen.html

- mügyanta (acryl) bevonatok. elterjedésüket mindössze egy dolog akadályozza, hogy igen-igen drágák. Ezek általában 4-12 mm vtg. táblákban kaphatóak, ráragasztják egy közönséges forgácslapra vagy MDF lapra, de nem csak a tetején, hanem az oldalán is, bárhol lehet toldani sik felületen is, ugyanis szinazonos anyagával ragasztják. Valóban nem lehet megtalálni a toldás helyét. A másik fontos ismérve, hogy marható, csiszolható, vagyis olyan szélt lehet marni neki, mintha egy 4-5 cm vtg tömör lapból lenne az egész, ráadásul nem gond ha egy u alakú konyhapultot hézagmentesen kell körben elkészíteni. Általában felpolirozzák magasfényre. Bár egy kissé sérülékeny, a javitása saját anyagával történik igy a javitás sem fog látsódni később. kissé karcérzékeny és nem szereti az üzemi hömérsékletű vasaló talphömérsékletét vagyis nem korlátlanul hőálló.
Több fajtát is forgalmaznak a hazai szakcégek és bár más-más gyártótól származnak, főbb tulajdonságaikban általában megegyeznek (legfőképpen az áraikban)

CORIAN
http://www.matrepol.hu/ (magyar nyelvű és elég részletes)

WILSONART
http://www.wilsonart.com/

AVONITE
http://www.avonite.com/

SWANSTONE
http://www.theswancorp.com/

- léteznek un. épített konyhapultok, ahol magát a pult felületét csempe, illetve kőlapokkal is le lehet rakni, ilyenkor a fugák maguk illetve az anyaguk jelenthet gondot, részben a tisztithatóság, részben a fugák elszineződése miatt. bizonyos rusztikus konyhákban - ha nem is azegész felületen - elképzelhető megoldás lehet.

- és a végére hagytam, bár nem jellemző (szintén az ára miatt), konyhapultott lehet kőből is késziteni, azon belül is gránitból vagy un. agglomerátból (ami kődarabok mügyantával való összeragasztásából jön létre), de itt a nagy méretek miat az ár valóban nagy. Konyhapultnak nem való a márvány, mert erősen nedvszívó, igy elszineződik és az nem távolitható el belőle (mint amikor a fát pácolják a puha részeinél, az sem távolitható el.)

AGGLOMERÁT
http://www.bavimpex.hu/agglomerat.html

GRÁNIT
http://www.bavimpex.hu/granit.html
---------------

ha még érdekes lehet és lesz időm, akkor folytatnám a különféle szerelvényekkel, vasalatokkal (fiók, ajtó, fogantyúk, nyitásfajták), a legfontosabb készüléktípusokkal és a végén a legjelentőseb (külföldi)konyhabútor gyártók cimeivel, hogy lehessen látni mi most a divat, merre fejlődik ez az iparág.

Koós Miklós építész