|
|
|
|
 |
csupaszabo
 2003-07-21 09:43:50
|
42
|
| Nevelés kérdése az egész. Nálunk pl. a kutya nem tartózkodhat a konyhában, amikor mi eszünk, hogy ne koldulhasson. Akkor a helyére küldöm, és Ő ezt szépen megszokta. Nem követelőzik, nem csorog a nyála és nem hisztizik, bármennyire finom illatokat érezzen is. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Spinderella
2003-07-21 07:29:01
|
41
|
Szerintem létezik átmenet a "kutyának kuss a neve" és az "ő előbb kap kaját mint bárki más" között... Én is imádom a kutyámat, de szerintem az, hogy vele kapcsolatban sok olyat megteszek, amit más emberekkel kapcsolatban nem, elsősorban annak köszönhető, hogy ő egy kutya, míg a többiek emberek. Nyilvánvalóan másféle bánásmódot igényelnek, bár a legtöbb gazdi beleesik abba az örök hibába, hogy a kutyát emberszámba veszi. Nem követem a topiknyitó magatartását, de abszolút meg tudom érteni. Az ordító unoka nyilván túlzás volt.
Egyébként praktikus okai is lehetnek annak, hogy a kutya kap előbb vacsorát. Addig is békén hagy amíg eszik és nem lógnak kocsányon a szemei a tányérod láttán....:)
Spin |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
