Kedves Kis Ádám!
> Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást. í/i>
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ha a -bilis előtt csak egy szótag áll, akkor az abban a szótagban a magánhangzó rövid akkor is, ha egyébként etimológiailag hosszú lenne, erre példa a *móbilis > mobilis, *lábilis > labilis.
Amit te írsz, az egy további, ettől független jelenség, amely nem csak -bilis végű mellékneveket illeti, hanem minden olyan latin szót, amelynek hátulról harmadik szótagja hosszú. Ha ezeket latin eredetű képzővel továbbképezzük, akkor a nevezett magánhangzó megrövidül.
Ennek oka, hogy a klasszikus latinban a hangúly (nem számítva természetesen az egyszótagos szavakat) a szó utolsó előtti (ún. paenultima), vagy azt azt megelőző (azaz hátulról a harmadik, ún. antepaenultima) szótagján lehetett. Az erre vonatkozó ún. paenultima-szabály úgy hangzik, hogy az utolsó előtti szótag hangsúlyos, ha az hosszú[*], egyébként az azt megelőző szótagra kerül a hangsúly. [* Hosszú egy szótag, ha a benne lévő magánhangzó hosszú (pl. a-mí-cus), ha kettőshangzó van benne (pl. foe-dus), vagy zárt, azaz mássalhangzóra végződik (con-tin-git, de vigyázz: a-la-cris, te-ne-bra)]
Így a -bilis végű melléknevek mindig a -bilis-t megelőző szótagon hangsúlyosak, ha azonban ezt továbbképezzük pl. -bilitas-szá, akkor az eredetileg hangsúlyos szótag már a hátulról számított negyedik lesz, ezért a hangsúly előre lép eggyel, és a -bilitás első "i"-jére fog esni. Az eredetileg hangsúlyos szótag hangsúlyvesztése pedig a magyarban (de nem csak itt) rövidülésként csapódik le. A hangúly eltolódása máig megfigyelhető az angolban: compatible* [kəm'pætəbl] ~ compatibility [kəmpætə'biləti]. [* Egy angolon belüli fejlődés eredményeként az -able/-ible toldalék mindig hangsúlytalan. Ennek oka, hogy a két szótagos latin -bilis az angolban szótagérték nélküli -bl-lé redukálódott. Viszont az angol latin jövevényszó lévén ragaszkodott a latinos hangsúlyhoz: így az nem lehetett az utolsó -able/-ible szótagon, hanem eggyel előrébb került a paenultimára. A hangsúly utáni pozíció pedig különösen hajlamosít az angolban a redukcióra, így itt elveszett az eredeti hosszúság.]
> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.
Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem. |