|
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2003-07-10 13:33:37
|
174
|
Kedves Eördögh!
A magyarítással kapcsolatos szvsz felesleges magyarázkodnod, eddig is jól jött át. Csak az exception ügyében voltál (talán kevés információ alapján túl kategorikus). Amit a terminológiaalkotó közösségekről mondasz, csak részben igaz, mert bár tényleg megnőtt a létszám, de erős a szabványosítási törekvés. A M$ terminológiai hatását magad is hangoztatod, de hasonló törekvések megfugyelhetők a Linuxnál is már, erősek az adatátviteli szabványok és ilyen irányba hat az XML is. Rumci megjegyzésére hivatkozva azonban olyan terminológiai zavarok figyelhetők meg, hogy régebben, más célra felhasznált terminus technicusok kerülnek elő, és az idősebbekben ez zavart okozhat. Erre érdekes példa az assembly, amely egy régi programmnyelv neve, de újabban a dotnet kifejezése. Eleinte nem engedték lefordítani, ma már a dotnetesek is szerelvényt mondanak, mint ahogy az amerikai irodalomból ki is derül, hogy ez a gépgyártási terminus analógiájára keletkezett a mai használat is.
homepage, webpage, website kérdésben teljesen egyetértek! (tán még közöm is akad hozzá).
Kis Ádám
|
|
Előzmény:
 |
Eördögh
2003-07-10 01:12:04
|
162
|
1. semmi rossz ízt nem akartam én a megállapításba csempészni, egyébként LvT meglátása annyiban mindenképp helyes, hogy az a állításomat arra a huszon-harmincéves programozói rétegre alapoztam, akik között elegendő ismerősöm van az ilyen (talán tényleg kategorikus) megállapítások megtételéhez. ez a korosztály egyrészt kivétel nélkül bírja valamilyen (munkaképes) szinten az angol nyelvet, másrészt már találkoztak épp elég olyan értelemzavaró fordítással, ami biztosan elveszi az ember kedvét a magyar terminológia átvételétől. jelzem, vrobee egyik hozzászólásából az derül ki, hogy ő is tanúja ennek a jelenségnek (legyen ez bármilyen rossz).
OFF (agymenés következik)
a hőskorban szerintem sokkal kisebb létszámú és zártabb volt a terminológiát alkotó közösség, ráadásul (mivel kevés helyen oszlottak meg), szinte mindenki ismert mindenkit, és ebből kifolyólag homogénebb volt a szaknyelv is, a frappáns szófordulatok nyilván kevesebb ellenállással találkoztak, illetve az angol nyelv kisebb elterjedtsége is jobban kedvezett a magyarításnak.
ON
2. eszemben nincs semmiféle magyarító szándékot földbe taposni, hiszen magam is ezzel keresem a kenyerem. és ebben a magyarítani nem igazán szerető programozó barátaim is segítségemre szoktak lenni, ha valami általam ismeretlen fogalmat meg kell magyarázni, sőt, náluk jobb kritikust talán nem is találni ehhez a munkához, hiszen hamarabb felhívják a figyelmem az értelemzavaró megoldásokra, mint mások.
3. a „gyorsítótáraz” tulajdonképpen egész használható, a M$ programjaiban a kissé körülményes „gyorsítótárba helyez” megoldást láttam, az mondjuk nyakatekertebb mondatokba helyezve már nem nagyon állja meg a helyét.
4. a „kompatíbilis” írásmódot sosem értettem igazán, hiszen ezzel az erővel móbilist vagy ágilist is mondhatnánk, mégsem tesszük.
(itt szögezzük le gyorsan, hogy nyelvészi képzettségem nincs, csak a józan paraszti ész munkál bennem) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|