1. semmi rossz ízt nem akartam én a megállapításba csempészni, egyébként LvT meglátása annyiban mindenképp helyes, hogy az a állításomat arra a huszon-harmincéves programozói rétegre alapoztam, akik között elegendő ismerősöm van az ilyen (talán tényleg kategorikus) megállapítások megtételéhez. ez a korosztály egyrészt kivétel nélkül bírja valamilyen (munkaképes) szinten az angol nyelvet, másrészt már találkoztak épp elég olyan értelemzavaró fordítással, ami biztosan elveszi az ember kedvét a magyar terminológia átvételétől. jelzem, vrobee egyik hozzászólásából az derül ki, hogy ő is tanúja ennek a jelenségnek (legyen ez bármilyen rossz).
OFF (agymenés következik)
a hőskorban szerintem sokkal kisebb létszámú és zártabb volt a terminológiát alkotó közösség, ráadásul (mivel kevés helyen oszlottak meg), szinte mindenki ismert mindenkit, és ebből kifolyólag homogénebb volt a szaknyelv is, a frappáns szófordulatok nyilván kevesebb ellenállással találkoztak, illetve az angol nyelv kisebb elterjedtsége is jobban kedvezett a magyarításnak.
ON
2. eszemben nincs semmiféle magyarító szándékot földbe taposni, hiszen magam is ezzel keresem a kenyerem. és ebben a magyarítani nem igazán szerető programozó barátaim is segítségemre szoktak lenni, ha valami általam ismeretlen fogalmat meg kell magyarázni, sőt, náluk jobb kritikust talán nem is találni ehhez a munkához, hiszen hamarabb felhívják a figyelmem az értelemzavaró megoldásokra, mint mások.
3. a „gyorsítótáraz” tulajdonképpen egész használható, a M$ programjaiban a kissé körülményes „gyorsítótárba helyez” megoldást láttam, az mondjuk nyakatekertebb mondatokba helyezve már nem nagyon állja meg a helyét.
4. a „kompatíbilis” írásmódot sosem értettem igazán, hiszen ezzel az erővel móbilist vagy ágilist is mondhatnánk, mégsem tesszük.
(itt szögezzük le gyorsan, hogy nyelvészi képzettségem nincs, csak a józan paraszti ész munkál bennem) |