Keresés

Szerintem Te vagy minden ingatlan tulajdonos és ingatlanügynök rémálma :-)))))
Csak a saját példámat engedd meg leírnom. Kb. 22 millió forintom volt két évvel ezelőtt. Nagyon szerettem volna Bpesten maradni, hogy építkezhessek. Két terület jöhetett szóba, a XVI. kerület, mivel ott éltem 25 éves koromig és a szüleim is ott laknak a mai napig, ill. a - mivel sznob vagyok - a budai régió.
Gyakorló ingatlanosként ez utóbbit igen gyorsan kilőttem, mivel elképesztő telekárak voltak, a belvárosi lakásomat viszont nem akartam eladni, gondolván az eljövendő gyerkőceimre. Az igazán nagy pofáraesés viszont akkor következett be, amikor kiderült, hogy a XVI. kerületben (jelesül Sashalom, Mátyásföld és Árpádföld új részein) egy 250 nöl. körüli telek 20 millió forintnál kezdődik.
Két választásom volt. Vagy veszek egy telket ennyiért és a fentmaradó összegből vásárolok még egy összkomfortos sátrat, vagy pedig alább adok az igényeimből és megnézem az agglomerációt.
Nos, először Ürömön nézelődtem friss parcellázású telkeket, egy köpésnyire Bpesttől - de tényleg, az út másik oldala Budapesthez tartozott. 300 nöl, összközmű, vadiúj minden, gyönyörű házak épültek - 17 millió! Puff neki!
Akkor menjünk még egy kicsit kifelé... Volt egy két dögös telek Csobánkán - észtveszejtő panorámával, de félő, hogy terepjárót kell használni télen. Pilisvörösváron is volt 3 nagyon szép telek, sajnos az egyiknél a szomszéd disznókat tartott, a másiknál egy gazdag nemzetisége család volt a szomszéd - amely még alapjában véve nem is lett volna baj, csakhogy nyolc gyerekük volt, meg a rokonság is állandóan ott lebzselt, valahogy nem éreztem a nyugalmat. :-))) A harmadikkal már nem is tudom mi volt a baj. A többit meg szintén csillagászati áron kínálták.
Így jutottam el Piliscsabára a Magdolna-völgybe. 310 nöl telek alig volt több, mint 6 millió forint. Gyönyörű környezet, örző-védő harcitacskó a portán. Három helyes kis tó... Egyetemi község... Naponta kb. 40-50 perc bejárni a XII. kerületi munkahelyemre. De boldog vagyok itt, eltekintve a kretén Pilis-Invest-től, aki a terület gazdája - ez azonban egy másik történet.
Konzekvencia; bár sokan mondhatnák azt, hogy elkapkodtam a dolgot, de az első gondolattól, a telek adás-vételi szerződésének aláírásáig nem telt el másfél hónap. Azzal ugyanis tisztában voltam, hogy a pénzem hónapról-hónapra kevesebbet ér az ingatlanárak emelkedésének következményeként. Mivel fontos volt az igényes, szép környezet, illetve az, hogy legalább 250 nöl-es legyen a telkem, továbbá pediglen nem kívántam a szomszédok 50-es, 60-as, 70-es, 80-as években épült förmedvényeit bámulni, így meg kellett alkudnom.
Természetesen, ha eladtam volna a lakásomat, akkor beljebb lettem volna vagy 12-14 millióval és akkor maradhattam volna Budapesten, de így sokkal jobban jártam, mivel az a lakásom bérbe van adva és szépen, csendben termeli a pénzt.
Szóval alkudj meg, és békélj meg a gondolattal, hogy agglomerációs lakos leszel :-)))

Dunakeszit en se nagyon szeretem, viszont a vonat melletti teruleteken evek ota parcellaznak, es ott is gyonyoru kertvarosi kornyezetet alakitottak ki.

BP es az agglomeracio deli reszet sajnos nem ismerem, csak ismerosom tervez mostanaban arrafele hazat venni.

Szia,
Cst.