Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003-06-07 13:03:58 92
Akkor neked most ezek nehéz percek, nem irigyellek!
Kicsit olyan is ez mint amikor meghal valaki v. inkább mint egy szakítás...
De fel a fejjel, hiszen hamarosan megint nagymama leszel és az bizony csodálatos!!!:)

A hozzászólás:
szuszmok Creative Commons License 2003-06-07 12:56:35 91
Bizony!! Dolly cicám gazdijai ma vitték el a kicsit, Nyíregyházáról utaztak ide (már többször is vonattal,most persze kölcsönkocsival), Bpest mellé. Ma reggel óta már kétszer is hívtak, hogy mi újság és sugárzott a hangjuk az örömtől, mikor beszámoltak, hogy Dolly cica követi őket, bárhová is mennek, púpoz nekik, simizgetik és doromb, pocakot is:))
És ez valóban felbecsülhetetlen érzés!!:))
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2003-06-07 10:46:35 89
Tegnap akartam is reagálni erre a topicodban!
Olyan mintha a keserűt kevernénk az édessel!!! Nagyon nehéz felfogni, hogy az elöbb még az enyém volt most meg nem....akkor volt bennem ilyen érzés mikor a fiamat "odaadtam" pár napra nagymamához nyaralni...vissza akarom kapni, vissza akarom hozni...borzasztó! Viszont látok egy örömtől sugárzó arcot, egy "türelmetlen" pillantást : mikor ölelgethetem, hisz már az enyém! Ez az édes fele. Nagyon nehéz, de azt hiszem engem nem csak a cicák szeretete vezetett a tenyésztéshez, hanem az embereké is és szeretek örömet okozni! Ja és mindíg boldogság kapni fényképeket, látni milyen szép lett v. csak ha jön 1 hívás, hogy jól van.....

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!