Keresés

Részletes keresés

kutyn Creative Commons License 2003-06-06 22:41:01 35
Kedves Kis Ádám!

Tegnap végre sikerült újból elolvasnom Kosztolányi cikkeit, és - nagy szavak következnének, de visszafogom magam; tehát egyszerűen - csodálatos élmény volt. (talán diákjaim kissé meg is hökkentek rajtam...)
De mielőtt reagálnék erre a mondattöredékedre ("Kosztolányi megerőszakolta a saját nyelvérzékét") - hol találom a MN cikkedet? Rákerestem, de csak a címe ugrott elő. Nem lehetett megnyitni. (elő kell fizetni az elektromos archívumra?)
Nem írtam, hogy Nádasdy politizálja át a nyelvművelést. (Tehát nem Ő egyedül) Azt viszont fenntartom, hogy politikus közegbe helyezi. Ami végsősoron érthető, hiszen közügy. Miért volna idegen számomra a polisz bármely moccanása? A nyelv pedig igazán a polisz ügye (akármit mondhat a kis jičíni emberke...) Miért félnénk hát a politikától? (Nem tudtam jól megfogalmazni, de remélem, értesz.)

A nyelvet és nyelvhasználatot valóban meg kell különböztetni egymástól, ahogy a langue-ot és parole-t is. Amit mondtam, csak annyi, hogy a nyelvművelésről azt mondani, hogy nem a nyelvről, hanem a nyelvhasználatról szól, számomra értelmezhetetlen. Lehet, hogy elgyengült már a fejem. Holnap bővebben kifejtem.

(Egyébként ma érdekes és kicsit viharos órát tartottam harmadikos gimnazistáknak a nyelvművelésről. És pompásan éreztem magam.)

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2003-06-05 22:26:06 31
Kedves kutyn!
(Kár, hogy nicket változtattál)
Sajnálom, hogy félreértettelek, valószínűleg áthatott a mi párbeszédünkre egy valaki mással folytatott párbeszéd.
Gomboczot azért említettem, mert a nyelvművelés-ellenesség valamiképp összekapcsolódott a liberalizmussal, és a példájábval azt akartam bizonyítani, hogy a konzervatív Gombocz ugyanazt gondolja a nyelvművelésről, mint a liberális Nádasdy.

Nádasdyt nem kell nekem védeni, azonban szeretném a vele kapcsolatos véleményem alakulását megírni Neked. Én, mint Fábián-tanítvány, soha nem voltam nyelvművelés-ellenes, mindazonáltal azt sem képzeltem, hogy a nyelvművelés tudomány. Grétsyvel a viszonyom tökéletes, könyvébe is írtam, néhányszor dolgoztam vele. Ezért engem zavart az a nyelvművelés-ellenesség, amelyet alapvetően Kontra Miklos megnyilatkozásaiból ismertem meg. Az az igazság, hogy azt a szociológiai attitűdöt, melyet ő és Sándor Klára képvisel, ugyanolyan elfogultnak érzem, mint a nyelvtörvényt követelő nyelvművelők hozzállását. Az anglisták manifesztumát követően viszont azt vettem észre, hogy Nádasdy véleménye és az enyém között csak annyi a különbség, hogy nem egy csapatban vagyunk. Épp egy Népszabadságbeli cikke, a Rovarírtós győzött meg arról, hogy az ő álláspontja a megfelelő szintézis.
Ezután következett az, hogy csatlakoztam egy nyelvművelő társasághoz, annak reményében, hogy korszerű és tudományosan is megalapozott nyelvművelést lehet folytatni. Nagyon hamar rájöttem, hogy nem lehet. Tévedsz, amikor azt mondod, hogy Nádasdy politizálja át a nyelvművelést. Miért baj az, hogy ő a Népszabadságban ír erről? Az én nyerlvműveléssel kapcsolatos előadásom jelentős részét a Magyar Nemzet közölte, de nem hiszem, hogy annak olvasókörében nagy sikert aratott volna. Nem tudom, miért, de a puristák a jobboldalon csoportosulnak (amivel nem mondom azt, hogy minden jobboldali nyelvész purista), és ráadásul elviselhetetlenül erőszakosak.

Azzal egyetértek, hogy a nyelvművelés kérdését nem kell a diszkrimináció felől szemlélni, de azt is észre kell venni, hogy a nyelvművelők igen sok tévtant terjesztenek (elsősorban a nyelv minőségét illetően), amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Más részről a kárhioztatott diszkrimináció bizonyos példáit én nem tapasztaltam, itt elsősorban a tájszólások kifogásolására gondolok.
A nyelvművelők által meghatározott norma azonban sok esetben tudományosan nem alapozható meg, éppen a leginkább neuralgikus pontokon (su-sük, nákolás). Valamiféle ízlést, szokásjogot tükröznek. Ez önmagában nem baj, de abszolút normává tétele és a be nem tartók leminősítése már igen. Ezért vallom én azt, hogy a nyelvművelés igazán hasznos és járható útja egyrészt a minta, másrészt a körültekintő nyelvteremtés, elsősorban a terminológia területén.

Utolsó mondatoddal nem értek egyet, a nyelvet és a nyelvhasználatot igenis meg kell különböztetni, mi több, még a langue-ot és a parole-t is, bár erre nemigen van szavunk. Sajnos, a terminológia zavarossága és hiányosságsa mindig ismerewthiányt tükröz, és ez a megállapítás most en bloc a magyar nyelvészetre vonatkozik.

Kis Ádám

Előzmény:
kutyn Creative Commons License 2003-06-05 12:57:47 28
Kedves Kis Ádám!

Valamit nagyon elronthattam, ha iróniát éreztél, mert - ha van irónia benne - az csak saját magamra irányul. (Érzésedet temesd olyan mélyre tehát, ahol már te magad sem tudod, egyáltalán létezik-e, sőt ne is magadba, hanem egy mély szemetesládába.)
Hiszen a Nyelv és lélek könyvet nagyon régen olvastam. Ez tény. Gomboczra csak az említett cikkben emlékeztem. Tehát: tájékozatlan vagyok. (most újraolvasom)
Nem is Gomboczcal akarok vitázni, hiszen vele egyetértek, nem is Nádasdyval, mert avval, amit végsősoron a nyelvművelésről (és csak arról) ír, egyetértek.
Mivel annakidején rendesen olvastam a nyelvművelős topikot, bár bele nem szóltam, jól ismerem a te véleményedet is a kérdésről. És akkor is, most is, egyetértek veled. Ugyanis te nem elsősorban szociológiai kérdésként tárgyaltad ezt a kérdést. (Vagy az emlékek megszépülnek...:)?) Amit alább megfogalmaztam, kétely, probléma, megoldásra váró kérdéshalmaz magamban is. (Lehet, hogy túl erőszakosan fogalmaztam)
Azonban Nádasdyval, ahogy ő ezt a kérdést fölveti, nem tudok egyetérteni, sőt kiindulási pontját tartom hibásnak. Hogy csak a szociológa területére helyezi. Nádasdy megnyilatkozásaiból - aki unos-untalan diszkrimináció-ellenes kérdésnek állítja be a nyelvművelés-kérdést - azt hiszem egyenesen következhet az egész vita átpolitizálódása.
Hibának tartom, hogy több cikket is írt ebben a témában a NSZ-ba. És nem is a legbölcsebb cíkkeket.
Nem állom meg; az alább már említett cikkből (Mi a baj a nyelvműveléssel?) egy részlet:

"Egy nyelvművelő folyóiratba az alábbi hirdetést küldte be egy gimnazista kislány: "Biliárdasztal eladó vagy elcserélhető jó állapotúbbra." Kommentárként ezt fűzte hozzá: "Jó állapotúbbra? Ezt valami új szabály alapján írta így a hirdető? Ezek szerint ezentúl a többévi munka helyett is sokévibb munkáról illik beszélnünk, s a legszebb alakú leányt mostantól legszépalakúbb-ként fogjuk emlegetni?" Íme. A kislány az "új" szót gúnyos gyanakvással használja, láthatóan úgy gondolja, hogy az "új" a nyelvben a "helytelen" szinonimája, mint amikor az igazgató azt kérdezi: "Mi az, fiúk, új házirend van, szabad késni?!" Pedig milyen érdekes nyelvtanszakköri téma lett volna megmutatni: valóban új szabály alapján fogalmazott a hirdető, amely szabály persze nem a nyelvtankönyvek lapjain, hanem a beszédközösségben most jelenik meg. Számos hasonlót gyűjtöttem: ennél rosszindulatúbb embert még nem láttam; a legnagysikerűbb bemutatók; nem volt nála szentéletűbb püspök; talán jóhiszeműbben kellene hozzáállni stb. Úgy tűnik, a nyelv megindult afelé, hogy a kéttagú,-ú/-ű végű jelzőt a végén fokozza. Hogy ez rosszabb-e, mint az eddigi, ahol a közepét fokoztuk (jobb állapotú, rosszabb indulatú)? Ízlés dolga. Mindenesetre az új egyszerűbb (...)"

Ezután Nádasdy arról ír, hogy a kislány csúsztat. Igaza van, a kislány tényleg csúsztat. De ő is csúsztat. Összehasolítható az 'állapotúbb' a 'nagyszerűbb'-bel, a 'jóhiszeműbb'-bel, vagy a 'szentéletűbb'-bel? Én azt hiszem, nem. Hiszen Nádasdy példái - akárhogy is nézzük - jelzős összetételek. Ott rejtőznek bennük (elég láthatóan!!) a fokozható melléknevek (jó, nagy, stb.).
Sőt, pl. a 'nagyszerű' két fokozott alakja: 'nagyszerűbb' és 'nagyobbszerű' között (ugyanez a helyzet a szentéletűvel is) jelentésbeli különbség is van. "Már tavaly is nagyszerűen éreztem magam az indiántáborban, de idén még nagyszerűbben." De ez magyarul van, hogy "Már tavaly is nagyszerűen éreztem magam az indiántáborban, de az idén még nagyobbszerűen"? A 'nagyobbszerű' mintha nélkülözné a 'csodálatos', 'remek', 'pompás' értelmet, amit a 'nagyszerű' és a 'nagyszerűbb' is egyértelműen hordoz. A 'nagyobbszerű' inkább valami fenségességre, hatalmasságra érthető.

Summa summárum: Nem szeretem Nádasdy hozzállását a nyelvműveléshez, mert a nyelvművelés ügyét nem érdemes a diszkrimináció irányából megközelíteni. Azért sem szeretem, mert nyelvészetileg ezek a legproblematikusabb cikkei. Azért sem szeretem, mert több cikkét politikai napilapban publikálta - s így egyértelműen politikai kontextusba helyezte a kérdést.

Az pedig, hogy a nyelvművelés nem a nyelvről, hanem a nyelvhasználatról szól - fából vaskarika. Nagyon tisztelem Saussure-t, de itt az ilyen különbségtétel szerintem értelmezhetetlen.

kutyn (buta a nevem)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!