|
|
|
|
 |
rumci
2003-06-05 15:01:58
|
30
|
| Olvassál bele bárhol! Arra gondolok, hogy egy sokkal élőbb, vagányabb nyelvhasználat jellemzi, mint a korábbi sajtótermékeket. Ahogy Petőfiék abban voltak zseniálisak, hogy beemelték a nép nyelvét az irodalmi nyelvbe, a Mancs ugyanígy emeli be a szlenget. S ez nem a korábbi Rozsdatemető-féle vagy Csirkefej-féle, durvaságot kifejező kolorit, hanem a nyelvhasználati forma szerves része. Nem véletlen, hogy egyre több területen (például az Index cikkein, elsősorban Tótáéin) érezteti hatását. |
|
A hozzászólás:
 |
phe
2003-06-05 14:53:52
|
29
|
"úgy sejtem, a Magyar Narancsból indult ki a közelmúltban egy hasonló nyelvi forradalom, ami erőteljesen átrendezni látszik a szinkróniát."
Mondanál rá példákat? Mi(k)re gondolsz? |
|
Előzmény:
 |
rumci
2003-06-05 11:35:57
|
26
|
„Egy ilyen nyelvnek a népben szinte nincs is öntudata.”
Szerintem ez annyit tehet, hogy egy ilyen nyelv léte, tulajdonságai a népben nem is tudatosul.
Amúgy szerintem a megértési nehézség alapvetően nem a purizmus miatt van szerintem, hanem az időbeli távolság miatt. Erősen elképzelhetőnek tartom, hogy az adott korban ezek a kifejezések kellő műveltségi szint felett nem okoztak problémát.
Szokás Kosztolányit emlegetni mint a mai szinkrónia kezdetét. Hát úgy néz ki, átléptünk már ezen, miként előttünk átléptek az Arannyal kezdődő szinkrónián is. Mert ahogy Ady és a Nyugat nyelvi forradalmat csinált, és meghatározta mintegy hetven év magyar nyelvét, úgy sejtem, a Magyar Narancsból indult ki a közelmúltban egy hasonló nyelvi forradalom, ami erőteljesen átrendezni látszik a szinkróniát. Természetesen ugyanazokkal az ellenérzésekkel kíséri ezt a konzervatív közvélemény (ez itt kijelölő és nem minősítő jelző volt), mint anno Ady és a Nyugatot – a Szabolcskák ellenében. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|