Keresés

Részletes keresés

nyman Creative Commons License 2003-06-27 20:41:19 43
Letezik un. eletciklus elemzes, ami figyelembe veszi az eloallitas, felhasznalas energiaigenyeit eroforrasait, annak kornyezeti hatasait stb. A kornyezeti karos hatasokra is szamokat helyettesitenek, tehat pl mennyi a kar 1 m3 fold v. viz bizonyos elszennyezesevel.

Papirzacsko vs muanyagzacsko viszonylatban nem olvastam meg elemzest, de
eldobhato v. visszavalthato flakon viszonylatban pl. igen. Itt a szallitasi tavolsag illetve az szelektiv gyujtes aranya tolta ide vagy oda a nyelvet.

Az egyik egykori evfolyamtarsa az eldobhato es a moshato pelenkakat hasonlitotta ossze. Erdekes volt a konkluzio. A fejlett orszagokba inkabb a moshato a fejlodo orszagokban az eldobhato pelenkakat hasznalva kisebb a kornyezeti kar. Itt a viz, mint eroforras volt a meghatarozo. Jelenleg a vilagban pont fordidott a gyakorlat.

Sajnos elofordul, hogy lobbi erdekek jatszanak bele az infokba (pl. lasd az asvanyviz). Ha reklamokkal foglalkozol, akkor latod a nagy atbaszasok trukjeit. Bizonyos tenyezoket igyekeznek elmosni, illetve az is szubjektiv, hogy 1 m3 viz elszennyezeset 1000 Ft-al veszed figyelembe vagy 10000-rel. Ha van lehetoseg egy teljes tanulmanyt elolvasni megnezni a metologiat, akkor van esely, hogy esetleg kideruljon van-e benne turpissag. De mivel annyi bizonytalansagi tenyezo van, amit kulonbozo hatarok kozott lehet felvenni, hogy a "szakerto" sok esetben szinte az hoz ki amit akar.

Hogy nincsenek hiteles forrasok? Hat ja vezetgetnek is bennunket rendesen. Lasd pl a mult heti HVG a Mo-ifelmelegedesrol szolo szubjektiv cikket. Amit az atlaghomerseklet emelkedeserol ir az igaz lehet, csak eppen azt felejti megemliteni, hogy a meroallomasok tobbsege lakott teruletekhez kozel fexik es a futesi szokasok valtozasa miatt es az un. varosi meleg szigetek kialakulasa miatt van nemi hiba. Raadasul a szerencsetlen ujsagiro meg ket Bp. belvarosi peldat hoz. Erdemes pl elovenni az IPCC (az Ensz klimacsoportja) altal kiadott publikaciokat, egy evtizede meg 3-4 C-os atlaghomerseklet emelkedest prognosztizaltak az ezredfordulora. A valosag alig nehany tized lett. Vannak olyanok, akik szerint a szervezet egy kornyezetvedelmi lobbicsapat es igen sok lovet tud kicsalni a "kutatasaira"

A "hiteles forrasra" egy jo pelda az eppen a fooldalon levo cikk, a Hazugságoktól hemzseg az Oscar-díjas dokumentumfilm? igaz ez nem kornyezetvedelmi tema. De abbol is csinaltak mar ilyen tenymeghamisito dokumentumfilmeket, tobbek kozott a topikcimben szereplo szervezet is.

A hozzászólás:
zsunya Creative Commons License 2003-05-28 13:16:57 41
Sziasztok
Reklámkampány tervezész is tanulok momentán. Volt egy kis vita a tanerővel a környezetvédelemről. Ami nekem lejött az az, hogy nincsenek hiteles források.

Honnan tudjátok, hogy a teljes igazság birtokában vagytok? Kire támaszkodhat az egyszeri fogyasztó, ha védeni akarja a maga egyszerő eszközeivel a környezetet.

Pl:
állitólagos tény:
1. az újrapapirzacskók előállitás anagyon környezetszennyező
2. A múanyagzacskók nagyon lassan bomlanak le
3. Vannak könnyen lebomló műanyagzacskók (vajon miről ismerem fel ezeket?)

Ime egy dilema. Honnan tudhatom mag, hogy valóban melyik szennyezés a károsabb? Mi a hiteles forrás? Honnan lehetek biztos benne, hogy a hiteles forrásomat nem kenegetik e érdekelt cégek?

Köszi a segitséget

Zsunya

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!