Nem voltak ilyen kísérletek, túl nagy gyorsulásokra volna szükség mérhetö effektushoz. Viszont a Hawking sugárzás az ennek a megfelelöje fekete lyukaka esetén, és ha találunk elég kis fekete lyukat, akkor annak a hömérséklete esetleg elég nagy lenne ahhoz, hogy észleljük. Ez közvetve igazolná az Unruh effektust is.
Ahol nem lehet normális részecskemodellt felállítani, ott elvileg van a görbült téridö háttéren a kvantumtérelmélet, ez elvioleg felírható. Keveset dolgoztak még ezen, hiszen fenomenológiailag jelenleg nem túl releváns, továbbá sokan úgy vannak vele, inkább a kvantumgravitációt kellene leírni, abban ez is benne kell legyen.
Ráadásul görbült téridöben vigyázni kell, hogy az ember jó kérdést tegyen fel (azaz értelmeset). Az elöbb láttuk pl. hogy részecskék szórására vonatkozó kérdést feltenni görbült téridöben nem feltétlenül okos dolog, mivel nem biztos, hogy lehet egyáltalán definiálni részecskefogalmat. Hogy mit kell tenni ehelyett, az nincs jól kidolgozva.
Mint mondtam, ennek oka részben az, hogy nem igazán tudunk ilyen jelenségeket megfigyelni, és így kevesebb ötletünk van, mit kellene kérdezni, kiszámolni. Vagyis elmélet az lenne, de kérdés, amire felelni tud, nem nagyon. Itt nagyon sok minden nincs kidolgozva, nem világos, lennének-e elvi problémák, mivel szinte senki nem dolgozik ezen a problémán. Ld. két bekezdéssel fentebb, hogy miért nem csinálják. |