|
|
|
|
 |
notwe
2003-05-27 13:07:58
|
118
|
| Igen, ezt gondoltam, hogy így van, meg azt is, hogy (erős) gravitációban is kattog. (bár a mechanizmusa nem teljesen világos:) Voltak ilyesmi kísérletek? De ami igazán érdekel, az az, hogy mi van ott, ahol nem lehet „normális” részecskemodellt felállítani. (ahol nincs időszerű Killing vektormező) |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2003-05-27 12:34:42
|
117
|
Egy fotonszámláló az egyszerüen kattog. Az adott körülmények között (a fotonszámlálót ált. az aszimptotikus tartományban müködtetjük, a kölcsönhatástól távol) ez a kattogás leírható részecskék elkapásával, mivel éppen a részecskeképnek megfelelö tartományban vagyunk.
Ha sík Minkowski téridöben, vákuumban egy gyorsulkó megfigyelö magával visz egy foton számlálót, akkor az kattogni fog. A megfigyelö azt látja, hogy ö egy T hömérsékletü hötartályban úszik, és az ennek megfelelö fotonokat fogja be a számlálója. Az inerciális megfigyelö úgy látja, hogy foton egy szál se, a vákuum üres, csak éppen a számláló szerkezete gyorsul, és emiatt kattog (ha valami gyorsul, ott ugye erök is hatnak). |
|
Előzmény:
 |
notwe
2003-05-27 12:22:59
|
116
|
| Ok! Az még érthető, hogy a részecske kép eléggé mesterkélt szétválasztása a világnak belső (részecske) és külső (a többi) tulajdonságok alapján. De érzésem szerint ezt mindig meg lehet tenni, csak a hatékonyság a kérdéses. (a közelítések mértéke) Az, hogy bizonyos modellekben semmilyen részecske kép nem létezik, az mit jelent pontosan? Részecskék bevezetésével nem tudjuk elkerülni a pontatlanságot vagy nem is lehet semmilyen (pontatlan) részecske fogalmat használni? De mit mér akkor egy fotonszámláló? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|