Kedves Ádám!
Engedelmeddel rekonstruáltam a szövegedet:
----------------
Ehhez hozzájön, hogy az illabilis valószínűleg beszélt nyelvi szó, hiszen írott nyomát alig találtuk.
Kérdezem:
a labilis mintájára miért nem használjuk a stabilis-t. Úgy tűnik, ez eredeti latin átvétel (az etimológiai szótárakban nincs nyoma), míg a stabil német forrásból származik (bár a Bakos ezt is lat-nak mondja. A MTESz 1835-re datálja az első említést, stabilis alakban.
Érdekes dolgok derülnek ki a nyelvtörténeti korpuszból:
A stabilis először 1882-ből szerepel benne, a 11. előfordulás 1918-ból való (Lukács György szövege).
A 12. 1964, Sinkó Ervin
Aí ezt követő 8 viszont mind természettudományos, főképp fizikai és csillagászati szöveg.
A labilis először 1910-ből kerül elő (Lukács György), és érdekes módon, Ranschburg Jenő egy könyvében szerel a labil.
Az illlabilis a történeti korpuszban nem fordul elő.
Kis Ádám
|