Keresés

Részletes keresés

notwe Creative Commons License 2003-05-23 14:12:51 112
Számomra az egészből az érződik, hogy baj van a QM és ÁR leírásanak összeegyeztetésével.(és nem a részecske képpel van a gond) A QM tele van globális kifejtésekkel, értelmezésekkel, míg a az ÁR lokálisan működik. Persze, hogy nem lehet egy lokális Minkowski térben az eddigi módon részecskéket definiálni. Szerintem egy „lorenzi” felfogás az ÁR leírásban sokat segítene, de nem tudom, hogy van-e ilyen. (biztosan sok van) Tehát nem lehet olyan egyszerűen megoldani a gravitációt, hogy áttérek kovariáns koordinátákra deriváltakra stb., hanem valahogy a lényegi (?) értelmét kell látni, hogy miért is így működik a gravitáció. (pl. a gravitációban való gyorsulás az miért más, mint egy más kölcsönhatás miatti gyorsulás pl. a sugárzások, hő fürdő szempontjából) Vagyis picit a többi kölcsönhatáshoz hasonlóan kellene kezelni, és nem ennyire különböző módon.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-22 14:34:35 111
A vége félreérthetö. A kvantumállapot abszolút, és az, ami. Ha fizikai kérdést teszel fel (pl. hogy egy ilyen és ilyen detektor hányszor fog megszólalni), akkor értelmes és egyértelmü választ kapsz rá. Viszont a kvantumállapot értelmezése részecske kép alapján megfigyelötöl függö.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-22 14:30:45 110
Nem. A Lorentz és Einstein felfogás két fizikailag ekvivalens elmélet, csak eltérö interpretációval.

A részecske kép létezésének feltétele ellenben az idöszerü Killing vektor mezö. Ha ilyen nincs (és a téridök nagy részében nincs), akkor gond van...

Na persze ekkor is maga a részecske kép vonatkoztatási rendszer függö, és ez elég baj. A specrelben legalább ott vannak az inerciarendszerek, amelyek kitüntetett vonatkoztatási rendszerek. Ha az egyikben úgy definiáljuk a vákuumot, mint amiben nincs részecske, akkor a többiben sem lesz ebben az állapotban részecske.

Aztán gondok lehetnek görbült téridön az aszimptotikus állapotokkal, S mátrixszal, unitaritással stb. Ezek mind a szokásos részecske kép rekvizítumai. Ha ezektöl elvonatkoztatsz, nem nagyon látom, mi marad meg a részecske képböl, ami még megérdemli ezt a nevet.

Egyszerübb azt mondani, hogy a kvantummezö a fundamentális objektum, és bizonyos fizikai feltételek mellett speciális mezökonfigurációknak adható részecske értelmezés, illetve a Hilbert tér bázisa értelmes módon megcímkézhetö multi-részecske állapotokkal.

Egyáltalán, a világot leíró fundamentális elméleteinkben jelenleg a részecske egy származtatott fogalom, ami bizonyos körülmények között jól használható, bizonyos körülmények között problémás lehet.

Pl. van egy mezö, aminek a kvantumait (ha a téridö elég sík, és inerciális vonatkoztatási rendszerböl nézzük a dolgokat) elektronnak szoktuk nevezni. Más mezök kvantumait kvarknak szoktuk nevezni, itt a bezárás miatt még problémásabb a naív kép, mert nincsenek aszimptotikus egy-kvark állapotok (azaz szabadon repülö kvarkok). De mivel van legalább egy fázis, ami nem bezáró, azt mondhatjuk, a kvarkok részecskék, csak nem vagyunk olyan fázisában az elméletnek, hogy szabadon láthassuk öket.

Na de a görbült téridöben már ott kezdödik a probléma, hogy vonatkoztatási rendszer függö, hogy úgy kell-e beszélnem ugyanarról a kvantumállapotról, mint ami üres, vagy mint ami tele van részecskékkel és T hömérsékletü egyensúlyban van.

A Hawking-sugárzás hömérsékletéhez pl. illik hozzátenni, hogy ezt úgy kell érteni, hogy mivel a téridö aszimptotikusan sík, azaz nagyon távol a fekete lyuktól lényegében Minkowski, egy ott lévö megfigyelö értelmezheti a szokásos inerciális specrel részecskeképet, és ebben az értelmezésben látja a fekete lyukat mint egy feketetest sugárzás forrását.

De ez nem azt jelenti, hogy a kvantumállapot nem az, ami, csak az értelmezése függ a megfigyelötöl. Ez olyan, mint hogy a sebesség hossza is megfigyelö függö. Nos hát, az is megfigyelötöl függö, hogy a rendszer egy adott állapotát hogyan írja le részecske képpel, vagyis a részecskekép nem abszolút. De ettöl még a rendszer állapota az, ami, és ha a megfigyelö olyan kérdést tesz fel, mint hogy ez és ez a detektor hányszor fog megszólalni, akkor erre a vonatkoztatási rendszertöl független választ fog kapni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!