Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003-05-22 14:30:45 110
Nem. A Lorentz és Einstein felfogás két fizikailag ekvivalens elmélet, csak eltérö interpretációval.

A részecske kép létezésének feltétele ellenben az idöszerü Killing vektor mezö. Ha ilyen nincs (és a téridök nagy részében nincs), akkor gond van...

Na persze ekkor is maga a részecske kép vonatkoztatási rendszer függö, és ez elég baj. A specrelben legalább ott vannak az inerciarendszerek, amelyek kitüntetett vonatkoztatási rendszerek. Ha az egyikben úgy definiáljuk a vákuumot, mint amiben nincs részecske, akkor a többiben sem lesz ebben az állapotban részecske.

Aztán gondok lehetnek görbült téridön az aszimptotikus állapotokkal, S mátrixszal, unitaritással stb. Ezek mind a szokásos részecske kép rekvizítumai. Ha ezektöl elvonatkoztatsz, nem nagyon látom, mi marad meg a részecske képböl, ami még megérdemli ezt a nevet.

Egyszerübb azt mondani, hogy a kvantummezö a fundamentális objektum, és bizonyos fizikai feltételek mellett speciális mezökonfigurációknak adható részecske értelmezés, illetve a Hilbert tér bázisa értelmes módon megcímkézhetö multi-részecske állapotokkal.

Egyáltalán, a világot leíró fundamentális elméleteinkben jelenleg a részecske egy származtatott fogalom, ami bizonyos körülmények között jól használható, bizonyos körülmények között problémás lehet.

Pl. van egy mezö, aminek a kvantumait (ha a téridö elég sík, és inerciális vonatkoztatási rendszerböl nézzük a dolgokat) elektronnak szoktuk nevezni. Más mezök kvantumait kvarknak szoktuk nevezni, itt a bezárás miatt még problémásabb a naív kép, mert nincsenek aszimptotikus egy-kvark állapotok (azaz szabadon repülö kvarkok). De mivel van legalább egy fázis, ami nem bezáró, azt mondhatjuk, a kvarkok részecskék, csak nem vagyunk olyan fázisában az elméletnek, hogy szabadon láthassuk öket.

Na de a görbült téridöben már ott kezdödik a probléma, hogy vonatkoztatási rendszer függö, hogy úgy kell-e beszélnem ugyanarról a kvantumállapotról, mint ami üres, vagy mint ami tele van részecskékkel és T hömérsékletü egyensúlyban van.

A Hawking-sugárzás hömérsékletéhez pl. illik hozzátenni, hogy ezt úgy kell érteni, hogy mivel a téridö aszimptotikusan sík, azaz nagyon távol a fekete lyuktól lényegében Minkowski, egy ott lévö megfigyelö értelmezheti a szokásos inerciális specrel részecskeképet, és ebben az értelmezésben látja a fekete lyukat mint egy feketetest sugárzás forrását.

De ez nem azt jelenti, hogy a kvantumállapot nem az, ami, csak az értelmezése függ a megfigyelötöl. Ez olyan, mint hogy a sebesség hossza is megfigyelö függö. Nos hát, az is megfigyelötöl függö, hogy a rendszer egy adott állapotát hogyan írja le részecske képpel, vagyis a részecskekép nem abszolút. De ettöl még a rendszer állapota az, ami, és ha a megfigyelö olyan kérdést tesz fel, mint hogy ez és ez a detektor hányszor fog megszólalni, akkor erre a vonatkoztatási rendszertöl független választ fog kapni.

A hozzászólás:
notwe Creative Commons License 2003-05-22 14:14:44 109
Ha jól tudom azért a részecske kép is fenntartható, csak nem annyira természetes. Ennek a viszonya kb. olyan, mint a spec.rel.-ben a Lorenz és az Einstein féle felfogásnak.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-22 11:37:53 108
Ennél egyszerübb a dolog. A kérdés egyszerüen értelmetlen, rossz. Egészen egyszerüen nem definiálható a részecskeleírás fizikai értelemben.

Az áltrelben fizikai mennyiségnek vagy fizikai objektumnak csak az tekinthetö, ami független az általános koordinátatranszformációktól. A részecske leírás nem ilyen. Ha rögzítesz egy koordinátarendszert, akkor lehet benne esetleg részecskeleírást definiálni, de ez az adott koordinátarendszerhez kötött lesz (ennek technikai feltételei vannak, az adott téridöm léteznie kell egy ún. idöszerü Killing vektormezönek, és a koordinátarendszernek ehhez adaptáltnak kell lennie).

Egyszerüen az a helyzet, hogy a kvantumtérelméletben a mezö fogalma az alapvetö. Minden jelenség, amit észlelsz, látsz, a mezö fogalmaival írható le.

A szokásos körülmények között a téridö görbülete kicsi, ezért a specrel használható olyan folyamatokra, ami a görbületi sugárnál lényegesen kisebb távolságokon zajlanak le. Ha ekkor egy tehetetlenségi v. inerciarendszerben ülsz, akkor ebböl a rendszerböl nézve a mezöt helyettesítheted a részecskeképpel. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, teljesülnie kell azoknak a feltételeknek, hogy

a) a téridö görbületi sugara nagyon nagy, az általad tanulmányozott kvantumjelenségek ennél jóval kisebb távolságokon játszódnak le. Ez a Földön OK, a kvantumjelenségek a mikrométer töredékrészén játszódnak le, a téridö görbülete csak csillagászati skálákon érzékelhetö.

b) tehetetlenségi rendszerben ülj. Ez is hihetetlenül nagy pontossággal teljesül, de ha zavar, kitranszformálhatod pl. a Föld forgását. De az ezáltal okozott effektus a kvantumos jelenségekben rendkívül kicsi, gyakorlatilag mérhetetlen, mivel azok nagyon rövid idö alatt játszódnak le, ami a Föld forgási periódusánál sok (legalább 15-20) nagyságrenddel kisebb.

Ekkor teljesülnek a részecskeleírás feltételei. A kvantummezök egyébként még ekkor is csak a kölcsönhatástól távol írhatók le részecskeképpel. Vagyis, egy gyorsítóban a szórásba belött anyagot a kölcsönhatás elött és után leírhatod részecskeképpel, a szórás alatt azonban az egész leírás nem érvényes, de a mezö leírással akkor is tudsz operálni.

Végülis az egésznek a vége az, hogy a mezök fundamentálisabbak a részecskéknél, a mezöleírás sokkal tágabb feltételek esetén alkalmazható, mint a részecskekép.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!