Keresés

Részletes keresés

notwe Creative Commons License 2003-05-22 14:14:44 109
Ha jól tudom azért a részecske kép is fenntartható, csak nem annyira természetes. Ennek a viszonya kb. olyan, mint a spec.rel.-ben a Lorenz és az Einstein féle felfogásnak.
A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-22 11:37:53 108
Ennél egyszerübb a dolog. A kérdés egyszerüen értelmetlen, rossz. Egészen egyszerüen nem definiálható a részecskeleírás fizikai értelemben.

Az áltrelben fizikai mennyiségnek vagy fizikai objektumnak csak az tekinthetö, ami független az általános koordinátatranszformációktól. A részecske leírás nem ilyen. Ha rögzítesz egy koordinátarendszert, akkor lehet benne esetleg részecskeleírást definiálni, de ez az adott koordinátarendszerhez kötött lesz (ennek technikai feltételei vannak, az adott téridöm léteznie kell egy ún. idöszerü Killing vektormezönek, és a koordinátarendszernek ehhez adaptáltnak kell lennie).

Egyszerüen az a helyzet, hogy a kvantumtérelméletben a mezö fogalma az alapvetö. Minden jelenség, amit észlelsz, látsz, a mezö fogalmaival írható le.

A szokásos körülmények között a téridö görbülete kicsi, ezért a specrel használható olyan folyamatokra, ami a görbületi sugárnál lényegesen kisebb távolságokon zajlanak le. Ha ekkor egy tehetetlenségi v. inerciarendszerben ülsz, akkor ebböl a rendszerböl nézve a mezöt helyettesítheted a részecskeképpel. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, teljesülnie kell azoknak a feltételeknek, hogy

a) a téridö görbületi sugara nagyon nagy, az általad tanulmányozott kvantumjelenségek ennél jóval kisebb távolságokon játszódnak le. Ez a Földön OK, a kvantumjelenségek a mikrométer töredékrészén játszódnak le, a téridö görbülete csak csillagászati skálákon érzékelhetö.

b) tehetetlenségi rendszerben ülj. Ez is hihetetlenül nagy pontossággal teljesül, de ha zavar, kitranszformálhatod pl. a Föld forgását. De az ezáltal okozott effektus a kvantumos jelenségekben rendkívül kicsi, gyakorlatilag mérhetetlen, mivel azok nagyon rövid idö alatt játszódnak le, ami a Föld forgási periódusánál sok (legalább 15-20) nagyságrenddel kisebb.

Ekkor teljesülnek a részecskeleírás feltételei. A kvantummezök egyébként még ekkor is csak a kölcsönhatástól távol írhatók le részecskeképpel. Vagyis, egy gyorsítóban a szórásba belött anyagot a kölcsönhatás elött és után leírhatod részecskeképpel, a szórás alatt azonban az egész leírás nem érvényes, de a mezö leírással akkor is tudsz operálni.

Végülis az egésznek a vége az, hogy a mezök fundamentálisabbak a részecskéknél, a mezöleírás sokkal tágabb feltételek esetén alkalmazható, mint a részecskekép.

Előzmény:
solenopsis_invicta Creative Commons License 2003-05-22 11:17:56 107
Vagyis ha veszek egy üres teret ,és rakok bele egy nagy görbületet ,ott létrejönnek olyan rezgések ,amiket részecskeként fogunk fel.Minél erősebb a grav., annál több lesz az észlelhető rezgés /gerjesztett állapot/.Vagy rosszul fogom fel?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!