|
|
 |
Muster Mark
2003-05-20 15:21:11
|
86
|
Fél éve én is pont ilyenhelyzetben voltam :)
Olyat csináltam, hogy kivettem kvantummechanika könyveket a könyvtárból vagy megvettem őket az egyetemi jegyzetboltban. Utána olvasgattam őket. Azt nem mondanám, hogy értem :)
Ami viszont feltűnt, hogy a kvantummechanika könyvek egy jelentős részében az a benyomásom, hogy az írójának sincs világos képe arról, amit összeírt. És ilyenkor olyat csinálnak, hogy máshonnan átvett levezetésekkel fossák tele a könyvüket, amelyeknek igen lightosak a szemléletes magyarázatában. Például nagyon-nagyon rossznak találtam Apagyi Barnabás Kvantummechanika jegyzetét a BME mérnökfizikus szakán. Szerencsére nem ilyen az összes, például Marx György és a Nagy Károly kvantummechanika könyvei qrva jók és értelmesek.
Az elektromágneses hullám nem más, mint egy foton-hullámfront. Elektromágneses hullám nem lesz proton, elektron. Lehet persze "protonhullám"-ról, "elektronhullámról" beszélni, ha nem ismerjük a proton, elektron helyét pontosan. Általában nem ismerjük. De ez nem elektromágneses hullám lesz. Persze kölcsönhat elektromágnesesen is, ez a kölcsönhatás viszont virtuális fotonok cseréjével zajlik le.
Összességében az egész kvantummechanikáról az a benyomásom, hogy egy qrvanagy sejtautomatát ír le. Például a perdület mindig h/2pi egész számú többszöröse. A világon mindennek a perdülete!!! Ez tisztára olyan, mintha pixelről pixelre modelleznéd valaminek a forgását, és a pixelhatároknál kénytelen lennél kerekíteni.
Ugyanez a helyzet azzal is, hogy egy dolog helyének és sebességének pontatlanságának szorzata is h/2pi. Itt is egy olyat sejtek a háttérben, hogy ha van sok pixeled, mindegyik csak egész kordinátán lehet a képernyőn, akkor a sejtautomatákból kijövő önszerveződő struktúrák, valamiféle pixel-lények érzésem szerint pont olyan képleteket fognak levezetgetni maguknak, mint mi a kvantummechanika esetében.
Az a lényeg, hogy a részecskék helyét úgy kell nézni, mint egy valószínűségi eloszlásfüggvényt (egyébként az is, pontosabban az állapotfüggvény szorozva a konjugáltjával az). Magyarán azt nem tudod megmondani a részecskéről, hogy hol van, hanem azt, hogy mekkora eséllyel van éppen egy térrészben. |
|
 |
Törölt nick
2003-05-20 15:20:40
|
85
|
Ez valószínüleg nem elég elemi, de már nem rossz:
http://www.kfunigraz.ac.at/imawww/vqm/index.html
Alkalmas lenne egy elemi QM multimédiás kurzus alapjának. Sajnos ez túl nagy meló, és túl kevés az érdeklödö ahhoz, hogy az emberek ebbe öljék az energiájukat. Megjegyzem, a newtoni mechanikáról sem igen írt senki hasonlót tudtommal.
|
|
 |
Törölt nick
2003-05-20 15:08:29
|
84
|
Én és még jópáran tanárszakosoknak szoktunk elemi kvantummechanikát tanítani, lényegében egydimenziós kvantummechanikát üzve. Szinte minden fontos jelenséget illusztrálni lehet így, beleértve kötött állapotokat, szórás folyamatokat, rezonanciákat, alagút jelenséget, elektronokat periodikus potenciálban (Bloch elektronok és sávszerkezet szilárdtestekben), fononok (szilárdtest rácsrezgései), perturbációszámítás, variációszámítás, átmenetek kvantumállapotok között (sugárzási tér), lézer müködési elve és még sorolhatnám. A perdület elemi elméletével kiegészítve a H atom is belefér.
Bemenö ismeret: kevés dolog lineáris másodrendü differenciálegyenletekröl. Gyakorlatilag elég numerikusan tudni kezelni öket, plusz pár elvi dolgot érteni róluk.
Ezt felhasználva írtak Mathematica és Maple programcsomagokat, amik szemléletes QM-et mutatnak be. Rákeresek majd a neten, hátha megtalálom a linkeket, én már láttam ilyen csomagokat müködésben.
Viszont senki se írt még ilyen könyvet, ennek oka az lehet, hogy a szakértök pillanatok alatt összeraknak egy ilyen kurzust, nekik segédanyag nemigen kell, egyébként meg nem nagyon mutatkozik rá közönségigény. |
|
A hozzászólás:
 |
nadamhu
2003-05-20 14:28:49
|
83
|
szamomra a Newtoni Mechanika es a Kvantummechanika effele parhuzam nem helytallo.
Velem pl. kozepiskolas koromban megismertettek Newton torvenyeit. Az, hogy diffegyenletet nem tudtam megoldani nem erdekes, felirtam az egyenleteket, majd irtam egy Pascal programot, ami a nap fold hold prblemat szimulalta.
Ezzel szemben mit tanitottak a Kvantummechanikarol?
Hogy az elektorn is hullam mert interferal. De amugy reszecskekent viselkedik, amikor megfigyelik, mert mindig egy ponton csapodik be. A becsapodasra csak valamilyen valoszinusegi eloszlast tudunk adni. Raadasul a helyet es a sebesseget egyutt nem tudjuk tetszoleges pontossaggal megadni.
Valahogy nem volt korrekt ez igy. Nem ertettem meg. Erdekeltek volna a konkret kepletek, az, hogy egy elektromagneses hullam mitol lesz eppen elektron, mitol lesz proton.
Szoval, ha valaki tud olyan linket, ahol olyan egyszeruen targyaljak a temat, mint a Newton torvenyeket, adja meg, es megprobalom megerteni a QM-et!:) |
|
Előzmény:
 |
Muster Mark
2003-05-20 13:07:39
|
80
|
| A mai ember sem érti a Naprendszer diffegyenleteit. Jó esetben van a megoldásról egy homályos, szemléletes képe ("a Föld a Nap körül kering"). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|