|
|
|
|
 |
Geőcze Zoárd
2003-05-14 19:48:31
|
363
|
Kedves Tündér!
nem állítom, hogy meg fogom érteni, amiket mondasz, de bizisten nagyon igyekszem!
Ha jól tudom, akkor sokaságnak a felületek magasabb dimenziós (n>3) megfelelőit nevezzük.
Azt mondod, be lehet rajtuk vezetni valami koordinátákat lokálisan. Ez azt jelenti, hogy akkor ott érvényesül valami metrika? Szóval, hogy távolságot lehet definiálni a sokaságokon? (Mint pl. egy földgömb felszínén a hosszúsági és szélességi körök, ez olyasmi?)
Ha jól emléxem, akkor pl. a Mandelbrot halmazt valami egyenlet állítja elő. Másszóval, ez az egyenlet "generálja" annak a halmaznak az elemeit, amelyeket (mármint az elemeket) ábrázolva kapunk egy fraktált. Ezt hülyeség?
Az is rémlik, hogy a fraktál pont onnan kapta a nevét, hogy lehet értelmezni az esetében egy dimenziót, de a fraktálok dimenziója jellemzően nem egész szám.
Ha ez így van, akkor ebből az is következik, hogy egy törtdimenziójú objektum nem sokaság? Azért nem, mert nem egészdimenziójú?
Sok marhaságot beszélek? (mondd nyugodtan, ha igen! :-) )
Zoárd, a matemanalfabéta |
|
A hozzászólás:
 |
Jo Tunder
2003-05-14 19:36:29
|
361
|
kedves Zoard,
a k-dimenzios sokasagokat most egy pillanatra kepzeljuk
el mint n dimenzios euklideszi terek bizonyos reszhalmazait.
ha akarod, legyen egyenletek megoldasa.
n>k persze.
az a kerdes, hogy egy ilyen reszhalmaz mikor
sokasag. hat akkor ha bevezethetsz rajta koordinatakat
lokalisan. tehat a halmaz kozelrol ugy nez ki mint
egy k-dimenzios euklideszi ter
ezek a fraktalok altalaban nagyon nem ilyenek. |
|
Előzmény:
 |
Geőcze Zoárd
2003-05-14 19:17:01
|
359
|
Kedves Tündér!
Én ezt a fás dolgot nem értem, elmagyaráznád?
Amúgy a Mandelbrot halmaz nem valamilyen iterárációs eljárással megadott halmaz, amelynek a képe egy fraktál? Vagyis a fraktál az nem egy geometriai objektum?
Zoárd, a matemanalfabéta |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|