|
|
 |
Tecs
2003-05-07 22:24:45
|
71
|
Köszönöm a nyolcadik példát. Egy ház tényleg lehet lakájos is és lakályos is egyszerre.
"a nyelv elsődleges létformája a beszélt, így az írott változatban ez csupán álinformáció"
Igen, így van - nyelvész megközelítésben. Más megközelítésben viszont lehet az információ tartalma fontosabb, mint a formája. A japán kisgyereknek nem tudom elmagyarázni, hogy a kutya harap, de le tudom rajzolni neki a mérges kutyát nagy fogakkal, amint éppen beleharap egy gyerekbe - ebből a japán gyerek is megérti, hogy ne menjen közel az állathoz.
Vagy mi a helyzet a holt nyelvekkel, amelyek csak írásban maradtak ránk? Lehet, hogy azoknál is végbement egy, a magyaréhoz hasonló hangösszeolvadás, amely nem tükröződött az írásban, ezáltal könnyebb volt megfejteni a jelentést...
Ez csak elvi okoskodás részemről, mert én is úgy látom, hogy két-három életszerű tévesztési lehetőség áll csak fenn ritka szövegkörnyezetben, tehát a hátrány sokkal kisebb ahhoz az előnyhöz képest, hogy az emberek az ly - j biflázása helyett hasznosabb dolgokra használhatják fel az agysejtjeiket. |
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2003-05-07 21:36:52
|
70
|
| Valójában nincs szó információvesztésről, hiszen a nyelv elsődleges létformája a beszélt, így az írott változatban ez csupán álinformáció. Mint a példáid száma mutatja, gyakorlatilag soha nincs jelelkülönítő szerepe a ly – j oppozíciónak, ráadásul a példáid nagy része olyan, hogy azonos környezetben elő sem fordulhat: ha jól látom, egyedül a folyt, fojt helyezhető egyforma kontextusba (bár az időjel még ott is sokat segít). A legjobb példa talán a lakájos : lakályos, de ha arra gondolunk, hogy nem is olyan ritka a magyarban akár a négyszeres homonímia (pedig a magyar a többi nyelvhez képest elég ügyesen kerüli a homonimákat), nem tulajdonítunk az egésznek akkora jelentőséget. |
|
Előzmény:
 |
Tecs
2003-05-07 20:21:19
|
69
|
Mivel a topik az ly betű jövőjéről is szól, ehhez szeretnék néhány gondolattal csatlakozni.
Tudjuk, hogy a ly és a j valamikor két külön hangot jelölt, de a különbség - legalábbis a beszélt köznyelvben - eltűnt. Ebből az következik, hogy az írott szöveg a beszédhez képest többlet információt tartalmaz, amely jelentés-megkülönböztető lehet, ezáltal segítheti a megértést. Ha az ly betűt a j váltja fel, az információ-vesztést okozhat.
Lehet, hogy itt sokaknak már unalmas és tudják fejből a megoldást, de nekem izgatta a fantáziámat, hogy mekkora lehetne az információ-vesztés, ezért olyan szó párokat gyűjtöttem, amelyek bizonyos alakjainál a kiejtés megegyezik és kizárólag a ly vagy a j betű jelent különbséget. Azt hittem, sokat találok majd, de csak hét jött össze, ami meglepően kevés. Akinek van kedve, kiegészíthetné a gyűjteményt.
folyik - fojt (folyt–fojt)
boly - bojt (bolyt–bojt)
hely – hej
sólya – sója
súly - sújt (súlyt–sújt)
fogoly - fog (foglya–fogja, foglyuk-fogjuk)
szablya - szab (szablya – szabja)
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|