|
|
|
|
 |
LvT
2003-05-07 16:53:22
|
38
|
Csak az érdekesség kedvéért: a baszkok közt, ha nem is az év, de a hét -- egyesek szerint -- eredetileg három napos volt. Erről tanúskodik ui. a jelenlegi hétnapos hét első három napjának a neve:
astelehen 'hétfő, tkp. hételső', astearte 'kedd, tkp. hétközép', asteazken 'szerda, tkp. hétutolsó'. Erről bővebben [itt]. |
|
A hozzászólás:
 |
Mitsemtudó
2003-05-06 14:44:00
|
37
|
Kedves főnök és Onogur!
Nem csak a pontosság kedvéért, a népmesékben így hangzik: "Három nap _az_ esztendő."
A feudális viszonyok bomlásakor az elszegényedő jobbágyok egy évre szóló "megállapodással" vállaltak munkát a nagyobb birtokokon zsellérként, béresként. A munkáért kialkudott fizetség csak az év leteltekor járt, addig csak ellátást, esetleg némi előleget kaptak. Hasonló feltételekkel helyezkedhettek el az iparoslegények, kézművessegédek is. (A rendszer csökevényei a XX. század első feléig tovább éltek, a cselédek évente egyszer cserélhettek "kenyéradó gazdát".) Így tágabb értelemben az esztendő azt az időszakot jelölte, melynek elteltével a feladatra jelentkező megkapta munkájának ellenértékét, majd újabb megállapodást köthetett vagy szabadon továbbállhatott.
Ha ennek az időszaknak a hossza nem esett egybe a naptári értelemben vett egy évvel, akkor a "munkaszerződésben" pontosítani kellett, hogy mikor is kerül sor az elszámolásra. Ezt fejezi ki a "3 nap az esztendő" fordulat.
Üdv: Gábor |
|
Előzmény:
 |
Onogur
2003-05-06 09:05:17
|
36
|
Kedves fönök!
A "három nap egy esztendő" népmesei fordulat ill. 'időmérési mód' eredetét nem ismerem. Feltehetően a többszőrös térbeli hármas felosztás (alattam-én-felettem, elöttem-én-mögöttem, jobbra-én-balra) teljességének időbeli viszonyokra történő kivetítése lehet, azaz kerek egy esztendő. De ez csak SZVSZ.
labanc: kurucok osztrák ellenfele. Feltehetőleg a LOBONCOS szóból ered, mivel az osztrák tisztek és nemesek 'loboncos' parókát viseltek és rajtuk maradt, mint gúnynév. Ez hihetőbb, mint a népi magyarázat, a Lauf, Hans! ('Fuss, Jancsi!') magyarosodott foormája. Igazolni egyiket sem tudták, mivel írásos megjelenéseik csak a XIX. századból valók.
SZVSZ is a lobonc eredet lehet az igaz az alábbi saját felvetés miatt:
Mi loboncosnak gúnyolhattuk őket a hosszú hajuk miatt, míg ők a rövid hajunk miatt kurcnak (német kurz) amiből kialakulhatott a kuruc szavunk.
Üdv: Onogur |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|