Kedves Makaveli,
Eredetileg nem akartam túl hosszan szövegelni erről a témáról, de ha már ennyire konkrétan rákérdeztél, természetesen én állapodtam meg (mivel már nem vagyok túl fiatal) a róm. kat. egyház naptárkészítőivel, a középkori Gergely pápával, stb., hogy ilyen legyen a naptárunk, :))), amit egyébként a világ nagy többsége elfogad és használ.
Ennek az egésznek a háttere azonban sokkal bonyolultabb, mint talán gondolnád. Terjedelmi korlátok miatt persze lehetetlen igazán részletesen leírni mindezt, de szeretném összefoglalni.
1. Az egyik probléma csillagászati eredetű (mint ahogyan az idő mérése és a naptár készítése is ezen alapul). A fő *baj* az, hogy a Föld nem pontosan 365 nap alatt kerüli meg a Napot, hanem még *rátesz* kb. negyed napot. Ezért van szükség a szökőévekre. De ez is csak közelítés, ezért van szükség olyan trükkökre, hogy bizonyos szökőéveket vissza kell minősíteni közönséges, 365 napos évekké.
Mindezt csak azért írtam le, mert az emberiség a történelem során igen-igen csak bajban volt a naptárral. A maira emlékeztető naptárt még az ókori sumérok találták ki, de aztán az előbbiek miatt pl. Julius Caesar, majd Augustus császár is korrigáltatta. A ma használatos Julián- vagy Gergely-naptárt Gergely pápa vezettette be 1582-ben (persze a számolgatást nem ő, hanem csillagászok végezték).
2. Történelmi probléma: ami a nulla időpillanatot illeti...
Jézus valóságos létezését mindenki belátása vagy hite szerint vagy elfogadja, vagy sem. Születésének pontos dátumát a történelem nem ismeri, de a Szentírás alapján behatárolható. Például az újszövetségben leírt népszámlálás i.sz. 7-ben, míg a Betlehemi csillagra jó magyarázatot adó Jupiter-Szaturnusz együttállás i.e. (azaz Kr. előtt!) 7-ben volt. Ugyanígy Jézus 33 éves korában bekövetkező halálának napja, amikoris a keresztre feszítés alatt napfogyatkozás volt, lehetett a 30. év ápr. 7-én, vagy a 33. év ápr. 3-án.
Látható tehát, hogy a naptárkészítők igenis megállapodás alapján dolgoztak, korábbi naptárak felhasználásával. Például: Jézus a római naptár szerint Róma alapításának a 754-ik évében születhetett.
3. Végkövetkeztetés: Az előzőek csak a nehézségek megvilágítását szolgálták. A lényeg az, hogy a ma használatos és elfogadott naptár visszamenőleg készült, és a fiktív nulla időpillanat, valamint az ezutáni év 1-es sorszámot viselése valóban megállapodás kérdése. Ezért a korábban leírt gondolatmenetem helyes.
4. Vég-végkövetkeztetés: Mindez azonban az emberek gondolkodásmódja miatt nem ér egy fabatkát sem. Azt elismerem, hogy az évszám első jegyének ugrása az emberek (és a számítógépek :)) lelkének sokkal nagyobb megrázkódtatás, mint a 2000-ről 2001-re való ugrás lesz. Lásd világvége jóslatok, meg az *évezred utolsó tavaszi fesztivája*, sporteseménye, meg a többi ökör kijelentés. Dehát az ember a politikusoktól és más *neves* személyiségektől nem is vár el mást...
Üdv, rolling (kissé hosszú lett)
|