Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003-05-06 09:16:03 33
Sajnos egyelöre nincs. De ha tudsz csinálni...

Ezt most komolyan mondom, maga a feladat könnyen megfogalmazható, és programozó is elég hozzá, nem kell a fizikához értenie. Ha kvarkokat nem veszünk bele a dinamikába, akkor emlékeim szerint a számolások a rácsméret 7edik, ha belevesszük a kvarkokat, a 11edik hatványával mennek, ami túl magas, hamar elszáll és túllépi mindenféle gép teljesítöképességét.

A probléma, hogy ha szétszabdalod a rácsot darabokra, az érintkezési felületeken hatalmas mennyiségü adatot kell átadnod. Ehhez a hálózat lassú, a dedikált gépek (olaszok, japánok, angolok csinálnak ilyeneket) speciális nagysebességü buszokat használnak.

Vannak problémák, amiket könnyebben lehet párhuzamosítani, pl. fázisátalakulás vizsgálata QCD-ben. Itt az egyetemen is müködik egy 256 PC-böl álló, egyenként 1.7 GHz-es Pentiummal, 800 MHz-es RAMBUS-szal felszerelt szuperszámítógép, ahol az elemek közti kommunikációt 1 GB/s vonalak biztosítják. Sajnos a proton tömeg vagy mondjuk a Ds tömeg számolásához ez az architektúra nem jó, kitünöen lehet viszont a magas hömérsékletü kvark-glüon fázisból az alacsony hömérsékletü hadronikus fázisba való átmenetet vizsgálni (a kritikus hömérséklet kb. 100 MeV, ami úgy 1.1*10^12 Kelvin. Az Univerzum fiatalkorában ez az átmenet végbement, ezért ennek kozmológiai jelentösége van. Ez például jól megy, talán egy SETI típusú dologra is alkalmas, bár amennyire tudom, sok értelme nincs, a MC-hoz szükséges statisztikát 256 gép is elég jól biztosítja.

A hozzászólás:
Muster Mark Creative Commons License 2003-05-05 17:25:52 32
Ok. De a Monte-Carlos dolgok általában nagyon-nagyon jól párhuzamosíthatóak. Feltételezésem szerint ez az algoritmus valahogy úgy működhet, hogy nagyon sok, véletlenszerűen generált alap-szkenációt számolgat ki, és összegzi (átlagolja) az eredményeket. Ezt viszont lehet párhuzamosítani, mert az egyes alap-szkenáriók nem függnek egymástól.

Másik lehetőség: nincs olyan, jelenlegit kiváltani képes, ám párhuzamosítható algoritmus? (Gondolom nincs)

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-05 12:56:42 31
Megjegyzés: a számítások egy 4 dimenziós rács szimulációt jelentenek. A rácsot elvileg fel lehet darabolni számítógépek között, de az egyes darabok közti felületeken átadódó Megabyte-os infókat a mikromásodperc töredéke alatt kellene mozgatni a gépek között. Így müködnek paralel gépek, amiket a QCD-re dedikáltak (pl. APE), de a világháló erre alkalmatlan. A dedikált gépek sebessége pedig túl kicsi.

Amíg ún. dinamikai kvarkokat nem tesszük bele (quenched QCD, csak glüonok szerepelnek a kölcsönhatásban, a kvarkok kívülröl adott töltések a rendszerben), még egészen jól számolható a rendszer, de a kvarkokkal rendkívül megnövekszik a számítási igény, márpedig ha használható tömegadatokat akarsz, akkor ezt nem nagyon lehet megúszni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!