Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003-05-05 12:52:54 30
Sajnos, nem igazán alkalmas erre a probléma. Egyszerüen nem olyanok a számításokat, amiket úgy lehetne szétosztani, mint a SETI-t.

Két megoldás van:

a) jobb számítógépeket építeni. Ezt én nem annyira szeretem, de lehet, hogy végül majd ez oldja meg a dolgot.

b) fejleszteni az erösen kölcsönható rendszerek megértését, a megoldásukra rendelkezésre álló technikákat. Nekem ez a preferált irányvonal, és ezt a magam eszközeivel próbálom is segíteni (pont ilyen erösen kölcsönható problémákkal foglalkozom kvantumtérelméletekben, igaz, a QCD-nél egyszerübb esetekben, dehát az egyszerübbtöl érdemes indulni).

c) valamilyen kísérleti analógiát találni, ahonnan rá lehet jönni a megoldásra (pl. szilárdtestfizikai jelenséget, ahol a leírás matematikai apparátusa hasonló, és ahol sokkal részletesebb kísérleti infót lehet begyüjteni, aztán ezt az elméletbe visszaforgatni). Ez is tetszene, csak fogalmam nincs, mihez kellene nyúlni.

A hozzászólás:
Oszi Creative Commons License 2003-05-05 12:36:37 29
A jelnelegi számítógépes kapacitásnál nagyságrendekkel több kellene elég pontos jóslatokhoz.
Nem lehetne erre valami SETI-szerü projectet indítani?
Ennek több értelme lenne, mint az UFO-keresésnek...
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2003-05-05 12:29:13 28
Némi pontosítás:

a mezonok tömegeit ma úgy számolják, hogy felvesznek valamilyen kölcsönhatási potenciált a mezonok között. Ezek után megoldják a kvark-antikvark rendszer (minden mezon ilyen) Dirac-egyenletét ebben a potebciálban.

Ez a potenciál sok tagot tartalmaz (skalárpotenciál, spin-pálya kölcsönhatás stb.) Általában azt csinálják, hogy néhány mezon tömege ismeretében befittelik ennek a paramétereit, majd az így nyert félempirikus potenciállal jósolják meg más mezonok tömegét.

A Ds tömegeltérésének oka a potenciál nem megfelelö megválasztása lehet. Vagy az, hogy potenciállal le nem írható kölcsönhatások is szerepet játszanak (ami nem lenne csoda, hiszen ez egy erösen kölcsönható kvantumtérelméleti rendszer).

A standard modell teszteléséhez azt kellene tenni, hogy pl. a teljes kvantumszíndinamikát (QCD) használva (nem egy ilyen félempirikus modellt) ki kellene számolni a Ds tömegét. ilyen számításokat jelenleg csak Monte-Carlo rács szimulációkkal lehet csinálni, ezek hibája jelenleg igen nagy. A jelnelegi számítógépes kapacitásnál nagyságrendekkel több kellene elég pontos jóslatokhoz.

Másik módszer (amit már írtam lentebb), hogy az effektív potenciált számolnák ki a QCD-böl, és megnéznék, egyezik-e a kísérleti adatokból befittelt értékekkel. A jelenlegi számítási eljárásokkal ez sem lehetséges, sajnos.

Így egyelöre a Ds tömege, amint ezt lentebb jeleztem, nem jelent komoly kihívást a standard modell, mint olyan számára. Illetve a tényleges kihívás az, hogy megbízható számítási eljárást kellene kifejleszteni, amivel magából a QCD-böl ki lehetne nyerni az erösen kölcsönható részecskék spektrumát. Jelenlegi módszereinkkel még a proton tömegét sem tudjuk elég pontosan meghatározni (bár nagyjából OK egyébként, de a pontossága még a Ds-hez sem lenne elég).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!