|
|
A hozzászólás:
 |
Tecs
2003-05-05 00:34:47
|
69
|
"A swap kérdésében az e-s ejtés nyilvánvalóan nem felel meg sem az angol, sem az amerikai ejtésnek,"
Ezt én is így tudtam, de LvT megírta, hogy van olyan dialektus, amelyben szvep-szerűen ejtik.
"Az orosz példáid nem a legjobban: a tröszt oroszué treszt"
Lehet, hogy megint félreérthetően fogalmaztam... Példám nem arról szólt, hogy hogyan ejtik az oroszok a trösztöt. Az orosz nyelv csak azért jött elő, mert náluk - mint egyébként a szláv nyelvekben - nem ismeretes a magyar vagy német "ö" hangra emlékeztető hang. Írhattam volna marslakót is. Az a lényeg, hogy valaki, aki korábban nem tudott magyarul, megtanulja a nyelvünket és ettől kezdve ha nyomtatásban találkozik a tröszt karaktersorozattal, azt szépen, magyarosan trösztnek fogja kiejteni és valószínűleg nem is gondol arra, milyen módon került a szó a magyar nyelvbe. Ott van, készen kapja, ö-vel ejti, ennyi.
Ha egy nyilvánvalóan magyar anyanyelvű ember trasztellenes törvényről beszélne magyar környezetben, vagy nem értenék meg, vagy affektáló majomnak tartanák.
"Végül egy kérdés: szerinted azt lehet tudni, mit jelent a piaci láthatóság?"
Ez már túlnyúlik a nyelvművelésen, ugyanúgy, mintha a szvoppolás/szveppelés technikájáról beszélnénk – ettől függetlenül belemehetünk, de csak máskor, mert most már késő van hozzá.
|
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2003-05-04 22:08:06
|
68
|
Kedves Tecs!
Néhány kis reakció.
Ami az idegenből átvett szavak ejtését illeti, ebben a kérdésben soha nem a forrásnyelv a mérvadó. A swap kérdésében az e-s ejtés nyilvánvalóan nem felel meg sem az angol, sem az amerikai ejtésnek, de van szvep, és nem lenne igazán könnyű bebizonyítani, hogy ez helytelen. Talán nem is ez az alak, mert maga a szvep senkinek nem hiányzik, de a belőle képzett ige magas hanngrendű: szveppelt, szveppelés. Úgy tűnik, az ilyen átvátelekben néha "öntörvények" érvényesülnek. Például a rekord ebben a formában vált magyar szóvá, bár volt egy ismerősöm, aki az informatikai szakszó recordot rikordnak ejtette.
Az orosz példáid nem a legjobban: a tröszt oroszué treszt, amelyet csak úgy tudok elképzelni, hogy ők is egy ö-s alakot vettek át. Az orosozk, mint tudjuk, az ö-t nem tudják ejteni, és átírásban a ë (jo) betűvel pótolják (Gjotye). Viszont az is tudvalevő, hogy kézírásban, gépelésben a ë helyett e-t írnak. Tehát a trust oroszul trjoszt lehetett, és treszt lett.
Egy kissé belterjes megjegyzés (mármint a topicot tekintve belterjnek). Lehet, hogy tudós barátaim nem értenek egyet, és azt mondják, ez az én egyéni problémám: "megjártuk mi a lélek hosszát és országok útjait": voltunk mi is puristábbak, lelkesebb nyelvművelők. Bevallom, a fülemet továbbra is bántja a nákolás és a suksük. Viszont már régen rájöttem arra, hogy sem szólni nem szabad miatt, sem értékrendet felállítani ennek kapcsán. Egy a fontos: a mintaadás. Szerintem a rádióban és a televízióban a hivatásosoknak lehetőleg a sztenderdet (az irodalmi nyelvet) használják, vagy egy dialketust (de azt természetesen és következetesen). Azonban azt elképzelhetetlennek tartom, hogy egy főnök rászóljon a beosztottjára a nákolásért.
Volt egy tapasztalatom műszaki-gazdasáűgi tanácsadó koromban (aki nem emlékszeik, ez amolyan all round vezetői beosztás volt felsővezető mellett). A főnököm odaadta egy ejeletését átnézésre. Kijavítottam a helyesírási hibáit. Többet nem adta oda a műveit.
Végül egy kérdés: szerinted azt lehet tudni, mit jelent a piaci láthatóság? Mellesleg lehetséges, hogy én nagyon tudatlan vagyok, de szerintem a péiaci transzparencia nem láthatóságot jelent, hanem a hozzáadás nélküli közvetítőtevékenységet.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|