Keresés

A szolnoki szurkolói mozgalom hanyatlásának a legfőbb problémája szerintem h nem tudott egy olyan generáció felnőni aki a b közepes keretek közül tovább vitte volna sokkal szervezetebb keretek közé az egész tábort. A '90-es évek elején nem volt probléma mivel tényleg hatalmas bázissal rendelkezett az aktívan szurkolók száma, ha minden harmadik srác elutazott idegenben akkor is tobb száz szolnoki volt jelen. Tojást kitiltották mert lehúzta a klubbot a bérletek árával. Az ő hianyaval az őt körülvevő idősebb brigád szép lassan átszivárgott a bérletes helyekre vagy szintén kitiltásra került külömböző balhék miatt. Jött egy újabb generáció ami még mindíg jelentősen nagyobb volt mint a mostani de a szervezettség igazábol ekkor sem számított. Próbálták az angol irányzatot követni, álandó balhékkal, mindíg iszonyatos lerészegedéssel és trágársággal. Ez nagyon sok fiatalnak nem tetszett így nem ált közéjük. A maiakat nem ismerem de nem az ő hibájuk h ilyen mélyponton van a szolnoki szurkolói mozgalom de ha ismét a legjobbak közé akarnak tartozni akkor muszály lesz kicsit tanulmányozni a szervezettebb szurkolói trendeket vagy megmardnak örökké a '80-as évek szintjén.

Mastino

" Én úgy gondolom két dolog miatt megy ki egy ultra kosármeccsre: 1. Szeret szurkolni, 2. Szeret szurkolni és szereti a kosárlabdát :-))))"

Szerintem első helyen az áll, hogy szereti a Csapatát, Hazáját! Ebből egyenesen következik /következnie kellene/, hogy mepróbál a tőle telhető módon segíteni Neki. Egyik lehetséges módja ennek a szurkolás.

Ha már felvetetted az ultra szót:

Ha megnézzük a szó eredeti jelentését, akkor láthatjuk, hogy szélsőséges személyt, vagy valamilyen párt, mozgalom legszélsőségesebb irányzatának a hívét jelenti.

Ezek szerint Szolnokon szurkolók vannak, és ezért akadnak ki bizonyos dolgokon???

Az Olaj már 91 előtt is nagyon jó volt szurkolásban. Az NBI B-ben természetesen a legjobbak voltak és még az sem zavarta meg őket, hogy pár évig nem kerülhettek fel. Most őszintén! Szerinted ilyen manapság elképzelhető, hogy egy B-s csapat idegenbeli meccsére két busszal elmenjenek a szurkolók? 87 január elsején egy teljes busznyi piros-fekete jelent meg Pakson déli 11-kor. Ez volt a fanatizmus!
Amikor 89-ben feljutottatok biztos voltam benne, hogy felnőttök a nagyokhoz szurkolásban (Körmend, Zete) és Andrej megérkeztével két idénnyel rá meglett a bajnokság. Az erdmények ezek után már nem jöttek úgy, de a hangulat megmaradt. Nem hiszek abban, hogy a támogatottság hiánya miatt estetek össze, hisz épp ti mondjátok, hogy a fénykorban sem segített a klub a szurkolónak. Én külső szemlélőként inkább arra gyanakszom, hogy kiégett egy generáció. Nem azok az arcok vannak jelen már jópár éve, mint a kilencvenes évek elején (Tojás mikor hagyta abba és miért?). Nálunk pl. az Atomic Boys (eredetileg Ultras Atomic Boys) alapítótagjai jelenleg is aktívak, sőt gyakorlatilag ők (vagyis mi) adják (adjuk) a lendületet a fiataloknak.
Azt írod, hogy a fiataloknak jelenleg már van más ami pótolja ezt a feeling-et. Nagyon érdekelne mire gondolsz. Én úgy gondolom két dolog miatt megy ki egy ultra kosármeccsre: 1. Szeret szurkolni, 2. Szeret szurkolni és szereti a kosárlabdát :-))))
Ennyi az egész ám ezt a kettőt nem tudom elképzelni, hogy más pótolhatja. Más oka kell hogy legyen ennek. Talán a lokálpatriótizmus hiánya? (lásd Budapest) Nem tudom.
Térjünk vissza az Olajra...
Én egyik mélypontnak a zete elleni kiesést a négy közül éreztem (még Rezákkal), ám jött Miljkovics, aki kiegészülve Alexe-vel és Ivkovicsal nemcsak a csapatot, hanem a közönséget is újra lázba hozta. Nagyok voltatok és ne hallgassuk el jöttek ilyenkor a balhék is (pl. rájátszás első mérkőzése után Solton).
Ezután sokáig nem jártam Szolnokon, de múlt évben sikerült eljutnom kétszer is.
Hát mit mondjak? Ennyire látványosan csak a Zete esett vissza korábbi önmagához képest. Nem értettem, hisz jó csapatotok volt és kupagyőztesek lettetek.
Az igaz, hogy divat lett meccsre járni, de emlékeim szerint ez így volt a kilencvenes évek elején is.
Több apró dolog volt szerintem ami elvette az emberek kedvét a szurkolástól mind Szolnokon, mind az ország többi részében és ez egyhamar nem fog visszajönni és abban sem vagyok biztos, hogy az eredmények segítenek. Nézőt lehet eredménnyel csalogatni, de a néző még nem ultra.

Sőt, tök jó, hogy olyan emberrel lehet erről dumálni aki kompetens a témában.

na szóval:

Én 91' óta járok Olaj meccsekre, az utóbbi időben munkahely miatt kissé ritkábban.

A bajnokságnyerés utáni években ( Ivkó, Alexe)még a tuti +30 as derbiken is telt ház volt,a hangulat a régi, aztán amikor a Sopron ellenében kiszívtunk, ott valami eltört. Azóta sem tudunk 5-ről a 6-ra lépni, sem csapat, sem szurkolás terén.

Szvsz ebben a klubvezetés is ludas, hiszen az igazi vezérszurkerek is abban az időben kezdték hanyagolni a meccsrejárást.

Ennek köv-ben pl. most ilyen nincs is nálunk. Pedig fontos lenne, mert a tömegpszichológia szabályai szerint is rá odafigyel a többi, átveszi a nótákat, stb...( plusz szakdoli kutatásom eredménye is ezt mutatta)

Kellene egy normális klubmenedzser aki visszahozza őket, akár anyagilag is motiválva.

Pl nálatok ezt látom, hogy szerveznek buszt, segítenek egyenpólót,egyensálat csinálni, stb.

Nálunk több mint egy évtizede még egy sz@ros kötött sálat sem tudtak összehozni...:-((

A másik, hogy szvsz divat , társadalmi esemény lett kosárra járni ahová ki lehet vinni nőt, gyereket, és ez szép dolog csak felhígul az egész, és egyre több lesz mindenhol az olyan, mint Fehérváron. Tapsikolunk aztán sanyi!

Harmadrészt a társadalmi változások is gyengítettek a "vadságon", már nem csak a csarnokban lehet kiadni magunkból a fáradtgőzt, a fiatalságnak ezer más elfoglaltsága akad, ami a 90 -es évek elején nem volt.

Vannak még gondolataim erről, de majd csak utánad.

Szia

csabesz