Keresés

Jókat írtál, az Oroszlánnyal kapcsolatban annyit szeretnék "belejavítani", hogy jártak idegenbe, legalábbis Körmenden szurkoltak, mint állat!

De folyt köv!

Sőt, tök jó, hogy olyan emberrel lehet erről dumálni aki kompetens a témában.

na szóval:

Én 91' óta járok Olaj meccsekre, az utóbbi időben munkahely miatt kissé ritkábban.

A bajnokságnyerés utáni években ( Ivkó, Alexe)még a tuti +30 as derbiken is telt ház volt,a hangulat a régi, aztán amikor a Sopron ellenében kiszívtunk, ott valami eltört. Azóta sem tudunk 5-ről a 6-ra lépni, sem csapat, sem szurkolás terén.

Szvsz ebben a klubvezetés is ludas, hiszen az igazi vezérszurkerek is abban az időben kezdték hanyagolni a meccsrejárást.

Ennek köv-ben pl. most ilyen nincs is nálunk. Pedig fontos lenne, mert a tömegpszichológia szabályai szerint is rá odafigyel a többi, átveszi a nótákat, stb...( plusz szakdoli kutatásom eredménye is ezt mutatta)

Kellene egy normális klubmenedzser aki visszahozza őket, akár anyagilag is motiválva.

Pl nálatok ezt látom, hogy szerveznek buszt, segítenek egyenpólót,egyensálat csinálni, stb.

Nálunk több mint egy évtizede még egy sz@ros kötött sálat sem tudtak összehozni...:-((

A másik, hogy szvsz divat , társadalmi esemény lett kosárra járni ahová ki lehet vinni nőt, gyereket, és ez szép dolog csak felhígul az egész, és egyre több lesz mindenhol az olyan, mint Fehérváron. Tapsikolunk aztán sanyi!

Harmadrészt a társadalmi változások is gyengítettek a "vadságon", már nem csak a csarnokban lehet kiadni magunkból a fáradtgőzt, a fiatalságnak ezer más elfoglaltsága akad, ami a 90 -es évek elején nem volt.

Vannak még gondolataim erről, de majd csak utánad.

Szia

csabesz

Ne haragudj, hogy beleszólok a témába, de ezen már én is sokat "agyaltam".

A kilencvenes évek elején valóban eszméletlen volt a szurkolás a magyar kosárpályákon. Sok érdekes példát fel lehetne hozni és meg is teszem:

Véleményem szerint az akkor csúcsponton lévő MTE tábor "csak" a harmadik legnagyobb szurkolósereggel rendelkezett. Az első két helyen egyértelműen a Szolnok és a ZTE állt. A Szolnok miért? Ezt te biztosan jobban tudod, de én amikor nálatok voltam (természetesen a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején) legalább 1500-ra tippeltem az aktív B-közép számát. Ez döbbenetes magas szám, ám még nagyobbnak találtam az egerszegieket. Egyszer volt alkalmam látni, hogy kábé 4000 ember "Kék az Isten"-ezett. Na az nem volt semmi! Szuper volt a Körmend (sokkal jobb, mint mostanában) is , de emellett a két brigád mellett nem rúghatott labdába. Jóval kevesebbett tettek ki létszámilag. Érdekes pedig akkor nem volt még sem Oilboys, sem Atomic Boys (1993), sőt szerintem Devils sem. Mégis volt hangulat, volt szurkolás majdnem mindenütt. OK, olyan szinten nem, mint az említett három városban, de valamifajta B-közép mindenhol volt. Nézzünk néhány példát:
Baja: Eszméletlen jók voltak és odahaza nem volt ellenfelük. Idegenbe is eljárogattak, de az már nem volt az igazi.
Oroszlány: Otthon jól nyomták, de nem merészkedtek el sehova. Voltak nagyon súlyos alakok a táborban.
Paks: Otthon kegyetlenek voltunk, de idegenbe nem jártunk. Az általad hiányolt dalok akkor sem voltak, elég egyhangú volt a repertoár, de a hangerő és a B-közép létszáma messze felülmúlta a mostanit.
Körmend: Otthon és idegenben is nagyon jó.
Szolnok: Otthon nagyon jó, idegenben pedig a legjobb.
Zalaegerszeg: Otthon szerintem a legjobb, idegenben pedig változó.
Sopron: Otthon becsülettel helytálltak, de idegenbe inkább csak Liepa-ék idejében jutottak el.
Kaposvár: Kábé ugyanaz, mint Sopronban.

Na és a pestiek:

Honvéd: 0, bár néha mutattak valamit.
MAFC: dupla 0, nem is bánom hogy nem élvonalasok.
Tungsram: Ide is írhatnám, hogy 0, de nem teszem, mert egyszer szerdai nap jöttek el Paksra egy busszal, ez pedig a pesti csapatoknál nem volt jellemző.
Csepel: Talán még ők voltak valakik, de a létszám ott is elenyésző volt. A szolnoki szurkolók sem a nyugodtságukról híresek, de az ASE csarnok egyetlen tömegverekedését a csepeliek robbantották ki. Elég durva volt és a meccs is majdnem félbeszakadt.

Na kábé ennyi elsőre, szóljatok hozzá!
Mi az oka tényleg hogy eltűnik a szurkolás a kosárpályák mellől?

Csak szolnoki viszonylatban tudok írni:

Szóval a 90-es évek elején olyan hangulat volt minden egyes hazai derbin hogy az valami fergeteges. Anno a B-közép fogalomnak számított, és oda bekerülni sem volt a legegyszerűbb, azt ki kellett érdemelni.

Meccs előtt 1 órával már dugig volt a csarnok, vezérszurkolók irányítoták a népet, szóval igazi feeling volt.

Idegenb rendszeresen 2 busszal mentünk oltári hangulatot csinálva.

Mára ez eljutott odáig, hogy pl. a tavalyi kupagyőzelmet kb. 50-60 ember ünnepelte a Kossuth téren egy 80.000-es városban.

Telt ház nagyon régen volt, hangulat szintén.

Nincs vezérszurker, ami szvsz elengedhetetlen lenne, ellaposodtak a nóták, nincsenek újak, stb, stb...

Ennek oka sok van, ha gondolod és érdekel agyaljunk róla..

csabesz