OK. Paraméterek:
kvarktömegek (Higgs Yukawa csatolások): 6 db
kvark keveredési szögek: 3 db + 1 db fázis
csatolási állandók: 3 db (erös - ehelyett szokás inkább a QCD lambda-skála, gyenge, elektromágneses).
lepton tömegek (elektron, müon, tau): 3 db
Higgs vákuum várható érték: 1 db
Higgs tömeg (vagy öncsatolás): 1 db
Ez összesen 18.
A neutrínók tömegét nemrég mutatták ki, ennek alapján bejön még:
neutrínó tömegek: 3 db
lepton keveredési szögek: 3 db + 1 fázis
Ez még 7.
továbbá beszámolható még a QCD topologikus, ún theta paramétere is, ami tudomásunk szerint igen kicsi, lehet egzaktul nulla. Plusz 1.
Általában a szokásos 18 paramétert vesszük alapul. Az ezek ismeretében megjósolható fizikai jelenségek, mérhetö paraméterek, hatáskeresztmetszetek, radiatív korrekciók stb. száma több százas nagyságrendü, felsorolni is nehéz lenne. A modell semmilyen ismert kísérleti ténnyel nincs ellentmondásban. Precíziós tesztek (pl. Z közvetítö bozon tömege, elektron anomális mágneses momentuma stb.) egyes esetekben 10 jegy pontosságot is elérnek. Kvalitatíve is teljes az egyezés a tapasztalattal (kvark bezárás, hadronizáció stb.), nemperturbatív számítások, Monte-Carlo szimulációk eredményeinek tömkelege szól még mellette.
Néhány dolgot nehéz számolni, föleg, amiben erösen kölcsönható ún. hadronok szerepelnek, a kvantumszíndinamika erösen csatolt volta miatt, de azért van egy csomó eredmény itt is.
Ami ezen túl van, azt szokás új fizikának nevezni. Kísérletek, elemzések tízezrei után az a kép alakult ki, hogy
1. Ma nincs olyan kísérleti eredmény, megfigyelés (ideértve asztrofizikát is), ami a standard modellnek ellentmond. A neutrínótömegek az egyetlen kiterjesztés, de ez nem igazán alapvetö, csak 7 új paramétert jelent.
2. Az egyetlen hiányzó összetevö a Higgs bozon. Igazából ez sem feltétlenül kruciális, a jelenlegi skálákon ugyanis elég annyit tudni, hogy szimmetriasértés van, a sértés paramétere a gyenge mértékcsoport dublett ábrázolásában van. Ez lehet egy szimpla skalártér (Higgs), de lehet esetleg egy bonyolultabb mechanizmus is, a részletei a jelenlegi energiákon nem érdekesek. Ha meglesz a Higgs, jó, ha nem, akkor sincs nagy baj, kisebb módosítás még mindig elképzelhetö.
3. Az egyetlen komoly elméleti pont, ahol csiszolni kell a számítási módszereket, az erös kölcsönhatás. Új és hatékonyabb módszerek kellenek a bezárás vizsgálatára (hogyan vannak kötve a kvarkok a hadronokban), hogy pontosabb számszerü jóslatokat tudjunk kicsikarni az elméletböl alacsony energián. Nem nagyon gondolja senki, hogy eltérés lesz, de hátha. És az elméleti alapok miatt is megéri, hogy megpróbáljuk jobban megfogni az erösen csatolt térelméleteket, ez máshol még jól jöhet (pl. kvantumgravitáció).
4. A standard modell nem lehet a mindenség fundamentális elmélete. Egy effektív elmélet, ami az ismert energiaskálákon igaz. Ez fontos kritérium a nagy egyesítések, húrelmélet stb. vizsgálatánál: vissza kell adniuk a standard modellt az 1 TeV (teraelektronvolt) alatti energiákon lejátszódó folyamatokra. Mindenki arra számít, hogy elég nagy energián látszani fognak eltérések a standard modelltöl. Ezek jellegére már számtalan elképzelés, szcenárió van, de kísérleti erdemények nélkül nem lehet szelektálni a modell jelöltek között. Illetve egyes jelölteket már ki lehetett zárni, mert túl nagy eltérést jósoltak volna a standard modelltöl, ami a pontosabb eredmények miatt kizárható.
Hogy miket saccol, azt hadd ne írjam le. Kismillió dolog van, a müon élettartamától a proton-proton mélyen rugalmatlan szórás hatáskeresztmetszetéig. |