Sziasztok.
Egyedül vagyok itthon, a család másik része rokonokhoz utazott el, én meg itthon sörözöm. Most beszéltem a feleségemmel, az elmúlt napok vitái után figyelmébe ajánlottam ezt a topicot.
A következö sorok neki szólnak.
Mint kicsikart szó a haldoklóból, hogy:
"Hol a kincs?", vagy "Ki a gyilkos?"
Olyan nehezen mondom, hogy: szeretlek.
Mondom, aztán már üvöltök,
Mert elég messze lett a Földön
Minden tölem és te is már alig látszol.
Mondom, hogy állj,
Nem áll meg.
Hiába mondom, hogy állj,
Nem áll meg,
Hiába mondom.
Magányra ítélt nagy darabok
Vagyunk, de én igent mondok,
Mert szép próbálkozás
Az élövilág.
A közelségben talált morzsák,
Szex, meg a szívbajnokság,
A málcsikok, meg
A szmeháló ptyícák.
Mondom, hogy állj,
Nem áll meg.
Hiába mondom, hogy állj,
Nem áll meg.
Hiába mondom
Hiába mondom
Hiába mondom
Hiába mondom,
hogy állj!/i>
Nem tudom megállok-e majd valahol, valamikor. Kezdem elveszteni a magamba vetett hit utolsó morzsáit is. |