Keresés

Részletes keresés

Ordas Creative Commons License 2003-04-17 12:21:51 1133
Na, mi van, elgurult a gyógyszer? :)
Dick Laurent Creative Commons License 2003-04-17 10:35:05 1128
- "Hívőként könnyebb élni és könnyebb meghalni." - bumm, megkaptuk. És szörnyű kis életünk keserves kínok között végződik majd, VÁÁÁÁ!!!! Mondjuk lehet, hogy ha el tudod magad adni hívőként, abból pénzt is lehet kovácsolni, ugye, lásd Gyurcsi-1ház. Na, mindenesetre éljen a részrehajlás-mentesség.
- "Az emberiségnek csak töredéke tud felelősséget vállalni cselekedeteiért és sorsáért. A többség..." - a ködösítés csimborasszója! Kik? A többség??? Töredék??? És az olvasó/hallgató melyikben van, kérem szépen? Tucatseggfej, vagy sirály csávó, aki "felelősséget tud...blabla"???
- "Emiatt olyan földöntúli hatalommal ruházhatjuk fel, amely minden nehézséget meg tud oldani. Utóbbi igény testesül meg az emberek vallásosságában..." - ebben van valami, de azért az komoly túlzás, hogy a "töredéken" kívül mindenki "másra keni" a felelősséget! Szerintem itt közöttünk sincs olyan, aki inkább "felruház...blabla" és nem érzi felelősnek magát a tetteiért. Mekkora anarchia lenne már...
- "...borzadállyal tekint arra, ami nem biztosítja a túlvilági (örök) létet." - What? A hit borzadállyal tekint a tudományra? Kérdezzünk már meg papokat, meg mindenféle komolyan hívő arcot erről!
- "Ugyanakkor a tudomány egyesek számára éppen olyan érthetetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számunkra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesíti. " - "egyesek számára" vs. "számunkra" aha, végre elhelyezi magát a szerző valahova! Ez amondat egyébként is úgy ahogy van, hülyeség.
- ""bevallja"" - vegyük le azt az idézőjelet! Bevallja, ennyi, nem kell a sumák.
- "(a tudománynak?)" - most ezzel mit akar? Ne sejtessen már, mondja ki!
- "racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára" - már miért tenné lehetetlenné? Attól még, hogy valaki tudománnyal (gondolom itt term.tud.-ról lenne szó, de ezt már nem fejtegeti aszerző...pedig nem ártana, mert pl. a kulturális antropológia is tudomány, mégse "teszi lehetetlenné...blabla". Mint ahogy semmilyen más tudományág sem.
- "...bár az sincs kizárva..." - porhintés. Most akkor ez is lehet, meg az is, meg mittomén???
- "a tudomány számunkra száraz és sótlan" - na akkor gratulálok!
- "valószínűleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémainak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáiért a felelősséget magára vállalja." - ez nem ok. Ja, és már megint egy "valószínűleg". Bravó. Tudományos igény.
- "az öröklét ígérete helyett csak..." - CSAK??? Ha az valakit boldogít, hogy örökké él, az örüljön, és X év múlva haljon meg, nyilván k**** szomorúan, hogy mekkorát tévedett!
- "Az amerikai közvélemény-kutatás..." - no comment!
- "Nem valószínű azonban, hogy akik elutasító állásponton vannak, ezt azonos mértékben teszik, mint ahogy az sem bizonyos, hogy a hívők hite is egyforma." - teljes képzavar!
- " A hitgyógyítóknak az imánál nagyobb mértékű elutasítása ugyanakkor azt jelzi, hogy míg a hit nem látszik ellentétben lenni a tudomány elfogadásával, addig a kóklerség csak kisebb sikert arat a tudománnyal szemben." - He? Most akkor a "hitgyógyítók" kóklerek? És ha ők is "jó" hívők, és hitükkel másokat gyógyítanak? Vagy akkor mégsem? És a hittel öngyógyítók? Azok is kóklerek?

Jaj!

A hozzászólás:
Iván Gábor Creative Commons License 2003-04-17 00:18:55 1125
folyt 3. részlet:

"Hívőként könnyebb élni és könnyebb meghalni. Az emberiségnek csak töredéke tud felelősséget vállalni cselekedeteiért és sorsáért. A többség azt várja, hogy valaki - szülő, tanár, főnök, kormány, állam - átvállalja ezt tőle még akkor is, ha ez egyéni kiteljesedésének gátja lesz. Ennél is megfelelőbb azonban az, ha a felelősséget olyan személy vállalja át, akit nem ismerünk, tehát gyarlóságait sem vehetjük észre. Emiatt olyan földöntúli hatalommal ruházhatjuk fel, amely minden nehézséget meg tud oldani. Utóbbi igény testesül meg az emberek vallásosságában, és mivel a civilizáció szédületes fejlődése mellett az emberi psziché az ősember óta nagyon keveset változott, az igény fennmaradása hosszú távon is garantált, legfeljebb eltérő formákat ölt.
A tudomány is lehetne istenség, de alapvető jellegzetessége miatt nem tud azzá válni. A tudomány döngő jellemzője ugyanis a megismerés, a dolgok mélyére hatolás, amely lehámozza az ismeretlenség misztikumát. Ugyanakkor e misztikum nélkül a hit nem lehet teljes. A tudomány "bevallja", hogy nem tökéletes, mit tud megoldani, mit nem, és megnevezi azt is, amivel szemben tehetetlen. Az emberek viszont igénylik az abszolút (csodás) beavatkozásokat, amit a tudomány nem vállalhat, mert akkor önmagát cáfolná. A tudomány töredelmesen bevallja, hogy nem tud életet teremteni és nem tudja megakadályozni - csak késleltetni - a halált. A hit igényli a teremtés misztikumát és borzadállyal tekint arra, ami nem biztosítja a túlvilági (örök) létet. Ugyanakkor a tudomány egyesek számára éppen olyan érthetetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számunkra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesíti.
Az emberek kisebbik része a tudományban (a tudománynak?) hisz és nem igényli a vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára, bár az sincs kizárva, hogy lelke csücskében egy kicsiny sarkot azért a misztikum számára is fenntart. Bár önálló gondolkodása örömmel töltheti el, valószínűleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémainak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáiért a felelősséget magára vállalja. A tudományba vetett hite éppúgy segítheti immunrendszerét, mint bármely másban való hite, azonban az öröklét ígérete helyett csak génjeinek túlélésében bízhat.
Az amerikai közvélemény-kutatás eredményéről látható, hogy a választ adók között vannak bizonytalanok, akik sem egyik, sem másik oldal nézetét nem vallják vagy nem merik vállalni (átlagosan 5%). Nem valószínű azonban, hogy akik elutasító állásponton vannak, ezt azonos mértékben teszik, mint ahogy az sem bizonyos, hogy a hívők hite is egyforma. Nyilvánvaló, hogy a hívők között vannak olyanok, akik az imádságot elégségesnek tartják a gyógyuláshoz és annak kizárólagosságát nem kérdőjelezik meg, miközben a korszerű gyógymódokat elutasítják, míg más hívők úgy vélik, jó, ha ima is van, a természetben a korszerű medicina eszköztára mellett. Ugyanígy, a nem hívők között vannak olyanok, akik az ima vagy a hitgyógyulás lehetőségét kategorikusan elutasítják, míg mások nagy bajukban az abszolút természettudományos gyógymódok mellett megengedik, hogy hozzátartozójuk néhány fohászt is elrebegjen értük. A hitgyógyítóknak az imánál nagyobb mértékű elutasítása ugyanakkor azt jelzi, hogy míg a hit nem látszik ellentétben lenni a tudomány elfogadásával, addig a kóklerség csak kisebb sikert arat a tudománnyal szemben.

*

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!