Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
PI_66 Creative Commons License 2003-04-09 10:49:20 17
Dehogynem lehet.

Háború az, amikor embereket irtják egymást nagyüzemi módon.

Nemzet az, aki közös nyelvet beszél egy behatárolható területen (kb).

A szomszéd háború meg a szomáliai is nemzetek közötti volt, szerb-bosnyák, illetve tuszi-hutu felállásban.

A jog az egy állam szabályrendszere. Az olyan állam, amelyik saját nemzeteinek irtását jogilag lehetôvé tenné, nem lehet hosszú életű, ezért eztet nem is szokták a jogrendjükbe rakni. A nemzetközi jog meg (még) nem beszél háború indítás jogáról 1 másik állam ellen.

Erkölcsi alapokat hirdetve, de önérdekek szerint avatkoznak be más államok egy már kirobbant háborúba.

Humanitárius háború meg nincs.

Innentôl kezdve jogalap = 0.

Az más kérdés, hogy ennek ellenére lehet háborúzni és háború utáni helyzet lehet jobb is, mint az elôtti.

Előzmény:
Brutalis Harmonia Creative Commons License 2003-04-08 22:36:51 4
Azert erre nem lehet ilyen egyertelmu valaszt adni. Ha pl. csak a humanitarius szempntokat nezzuk, azaz haborut inditok, hogy megakadalyozzam akarhanyezer (millio) ember lemeszarlasat, akkor azert el lehet gondolkodni a dolgon. Most nem elsosorban a VHII-re gondolok, mert ott ugyebar nem ez volt a Szovetsegesek elsodleges szempontja (sot, ez nem is volt szempont), hanem mondjuk Boszniara vagy Szomaliara. Csakhogy ebben az esetben ki mondhatja, hogy joga van ezt megakadalyozni? Aki a legerosebb? Aki a legkevesbe erintett?
Visszaterve a vilaghaborura, ha mondjuk '35-ben lepnek a kis bajszos tokeire egy "kissebb" haboruban, megakadalyozhattak volna europa (ujboli) osszeomlasat, es megmenthettek volna kb 50 millio eletet.
Volt-e egyaltalan ilyen szempontbol "jogos" haboru?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!