|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
amarok0
 2003-03-22 11:35:00
|
62
|
Az én "szobacirkálóm" csak aludni járt az én szobámba, - ő volt életem kutyája. Egy
foxi-tacskó keverék. 15 évesen csendesen elaludt (önerőből). De addig!! Rótta velem a tiz kilométereket a határban, hóban-fagyban, télen-nyáron. Szó nélkül képes volt értem német juhászt ölni - azt hittem, ott vérzik le, aztán azt se hagyta, hogy ölben vigyem haza. Az állatorvos azt mondta, hogy ha tuléli, nem jön többet a folyópartra. Másnap már vigan kint várt. Arra is volt esze, hogy amikor télen 10 órákat kellett egyedül egy köves helységbe zárva rám várnia, nem ivott vizet, hogy ne kelljen pisilni...
Most egy gyönyörü skót juhász őrzi álmomat és kiséri sétámat, de sajnos nem vagyok az otthonomhoz (se) kötve, igy őt is sajnálom... |
|
Előzmény:
 |
|
I.Blasius
2003-03-20 11:47:31
|
60
|
Nem sértésnek szántam, bocs, ha annak tűnik. Ha sértésnek akartam volna, akkor valószínűleg korcsot írok keverék helyett. Semmi bajom a keverék kutyákkal amúgy.
Amúgy szvsz az olcsó és a drága kutyák közti különbségtevés semmivel sem rosszabb, mint az, amikor a nagy méretű kutyagazdik szerint a szobakutya nem tekinthető kutyának. (rengeteg ilyet ismerek) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
